Prágai elnökkeresés

Rendkívül zsúfolt programja van ezekben a napokban az államfői posztjáról véglegesen február 2-án távozó Václav Havelnak. Kedden a két szomszéd, Ausztria és Lengyelország államfőit fogadta búcsúebéden, szerdán az egykori társállamba, Szlovákiába utazott, ma pedig az ír miniszterelnök vizitel nála, s este részt vesz a tiszteletére a nemzeti színházban rendezett búcsúesten. Vasárnap este az államfő tévébeszédben vesz búcsút az állampolgároktól.
Mindeközben a kormánykoalíció pártjai azt mérlegelik, kit is jelöljenek az esetleges harmadik államfő-választási fordulóban a köztársasági elnöki tisztségért folyó versenybe. A balközép kabinet pártjai – a Cseh Szociáldemokrata Párt, a KDU-Csehszlovák Néppárt, valamint a Szabadság Unió-DEU vezetői kedden csupán abban tudtak megállapodni, hogy három héten belül kísérletet tesznek olyan személyiség jelölésére, akit a törvényhozásban minden kormánypárti képviselő és szenátor támogatna. Ha a kormánypártok képtelenek lennének megtalálni a többség számára elfogadható személyiséget, akkor – nyilatkozta Petr Mares, a Szabadság Unió-DEU újdonsült elnöke – nincs értelme megrendezni a harmadik fordulót, ehelyett hozzá kellene látni a közvetlen választás előkészületeihez.
Különösen a szociáldemokraták okozhatnak az államfőkeresés során gondot, hiszen a legerősebb kormánypárt eddig sem volt képes jelöltjeinek egységes támogatására. Ezért Stanislav Gross belügyminiszter, a párt alelnöke azt javasolta, hogy a szociáldemokrata parlamenti frakció tartson titkos próbaszavazást, amelyből kiderülne, van-e esélye a közös jelöltnek. A kormánypártok tanácskozásain eddig közel húsz, szerintük államfőként elfogadható személyiség neve merült fel. Ám a harmadik forduló sikerében Csehországban egyre kevesebben hisznek, hiszen a Polgári Demokrata Párt (ODS) továbbra is kizárólag Václav Klaust hajlandó támogatni, aki a felmérések szerint a számításba vehető jelöltek közül a legnépszerűbb.
Eközben ötven neves cseh személyiség – művészek, tudósok, sportolók – „méltó választást” című petícióban követelték a közvetlen államfőválasztást. Az össznépi államfőválasztás feltétele az alkotmány módosítása, ami több időt venne igénybe, s így a voksolásra valamikor ősszel kerülne sor. Az új köztársasági elnök megválasztásáig az államfői jogköröket a kormányfő és a képviselőház elnöke gyakorolná.