Rekordhiány az államháztartásban

Az államháztartás egésze a Pénzügyminisztérium becslése szerint több mint 1600 milliárd forintos hiányt produkált 2002-ben. A pénzügyi tárca részben egyszeri hatásokkal magyarázza a horribilis hiányt, és ez évre kevesebb mint felére mérsékelné a GDP-hez mért számot.

Csaknem tízszázalékos, a bruttó hazai termékhez mért hiány keletkezett tavaly az államháztartásban – derül ki a Pénzügyminisztérium tegnap kiadott tájékoztatójából. Az államháztartás egészének hiánya – figyelembe véve a helyi önkormányzatoknál várt 40-45 milliárdos hiányt – 1616,2 milliárd forintra becsülhető, ami a GDP 9,6 százalékának felel meg. A helyi önkormányzatok nélkül számított hiány 1572,2 milliárd forintot ért el, amely az éves, módosított előirányzat 125,9 százalékát teszi ki.
A Pénzügyminisztérium szerint a GDP-hez mért hiányból 3-3,5 százalékpontnyi egyszeri hatásokkal magyarázható, így a rendkívüli tételek nélkül számított deficit 5,5-6 százalékos lehet. (A középtávú gazdaságpolitikai programban meghatározott célkitűzés szerint ezt az arányt ez év végére 4,5 százalékra mérsékelné a kormány.)
A központi költségvetés múlt évi hiánya 1474,7 milliárd forint volt, ami az előirányzat 121,1 százalékának felel meg. Az adóbevételi előirányzatokat jellemzően sikerült teljesíteni, csak az általános forgalmi adónál mutatkozott némi elmaradás. A kiadások az előirányzatot 6,1 százalékkal haladják meg: ezek közül jelentősebb mértékben a gazdálkodó szervezetek támogatásai lépték túl az eredeti keretet, és az előzetesen számítottnál jóval nagyobbak voltak a központi költségvetési szervek kiadásai is. Az elkülönített állami pénzalapok – a múlt évre jóváhagyott 2,2 milliárd forintos hiánynyal szemben – év végén 1,4 milliárdos többletet könyveltek el, amely a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap hatmilliárdos többletéből és a Munkaerő-piaci Alap 4,6 milliárdos hiányából tevődött öszsze. A tb-alapok 98,9 milliárd forintos negatívummal zárták a tavalyi évet: a hiány mértéke a Nyugdíj-biztosítási Alap esetében 12,5 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alapnál pedig 86,4 milliárd forint volt. A kiadási oldalon az Egészségbiztosítási Alap pénzbeli ellátásaira fordított összegek jelentősen növekedtek, ezek közé tartozik többek között a táppénz, illetve a gyermekágyi segély is. A helyi önkormányzatok 44 milliárdra becsült hiánya 38 milliárd forinttal nagyobb az előirányzatnál: ez az eltérés a PM szerint leginkább a választási évvel magyarázható, hiszen ilyenkor általános a felhalmozási kiadások növekedése, amihez az önkormányzatok tartalékaikat, privatizációs bevételeiket vonják be.