Rétegadó lett az eva

A kis árbevételű, alacsony költséghányadú vállalkozásoknak érte meg az egyszerűsített vállalkozói adót választani. Az eddigi adatok alapján a fővárosból és Pest megyéből akadt a legtöbb jelentkező. Az elutasítások nagyjából felét köztartozás indokolta.

Jellemzően az alacsony árbevételt produkáló, ugyanakkor kis költséghányadú vállalkozásoknak érte meg az egyszerűsített vállalkozói adót (evát) választani. A bruttó árbevétel 15 százalékának megfelelő evára azok jelentkeztek be, akiknek eddig komoly feladatot jelentett „letakarni” éves árbevételük nagyobb részét: ebbe a körbe jellemzően szellemi foglalkozást űző vállalkozók és társaságok, tehát ügyvédek, magántanárok, újságírók tartoznak.
Komoly érv lehetett az eva oldalán – az alacsonyabb adóteher mellett – a viszonylagos biztonságérzet is: a befizetendő adó mennyisége ugyanis minden esetben adott, tehát az evázó teljes nyugalommal tekinthet egy esetleges adóellenőrzés elé. (Több helyen is megjelent már, hogy az evaalanyokat az első évben nem ellenőrzi az adóhivatal, hiszen nem tudhatnak lezárt adóévet maguk mögött. Ezzel a megállapítással ugyanakkor óvatosan kell bánni, hiszen az előző évek tevékenységét az evától függetlenül bármikor ellenőrizheti az APEH.)
Az eva iránti érdeklődés országosan jellemzően homogén képet mutatott, ám az átlagnál jóval többen választották az új átalányadót Budapesten és Pest megyében. Az APEH legutóbb kiadott, a január 9-i állapotokat tükröző összesítése szerint Budapesten valamivel több mint 18 ezer kérelmet igazoltak vissza az igazgatóságok. (A jelzett időpontig országosan 56 ezer visszaigazolás történt.) Pest megye – a fővárost is beszámítva – második a rangsorban, ott összesen 6200 vállalkozó és társaság kérelmét igazolták vissza.
Az adóhivatal utolsó kiadott összesítése szerint háromezer igénylést utasítottak el az igazgatóságok. Az elutasítás leggyakoribb oka a köztartozás volt: több mint 1700 olyan adózó akadt, akinek 100 forintot meghaladó tartozása volt a folyószámláján. Sokan jelentkeztek az eva hatálya alá úgy is, hogy PSZÁF-engedélyhez kötött tevékenységet végeztek: ez a körülmény hatszáz esetben szerepelt kizáró okként. Az elutasítás indokaként több esetben felmerült a bevételi határ átlépése, illetve – az adóévet megelőző második adóévben – az adóbevétel hiánya is.