Szigorodhat a támogatási rendszer

Noha az állami döntéshozók következetesen az ellenkezőjét állítják, akár heteken belül csökkenhetnek a lakástámogatási kedvezmények.

Akár heteken belül szigorodhat a lakástámogatási rendszer a piacon lévő jelzálogbankok várakozásai szerint. Lapunk úgy tudja: egyelőre sem a koncepció kialakításáért felelős Miniszterelnöki Hivatal, sem a jogszabályok megszövegezéséért felelős belügyi tárca nem adott be előterjesztést tárcaegyeztetésre vagy társadalmi vitára a témáról. Államigazgatási szakemberek szerint viszont a témáról szóló 2001. januári kormányrendelet módosítása szükség esetén két hét alatt „lefuttatható”.
Szóbeli egyeztetéseken eddig többféle változtatási elképzelés is megfogalmazódott – mondták el lapunknak állami szakemberek. Nem hivatalosan felmerült az állam által adott kamattámogatás mértékének, vagy a – jelenleg maximum harmincmillió forintnyi – kedvezményes lakáshitel összegének csökkentése, sőt az is, hogy különítsék el egymástól a szociális és építési kedvezményeket (ez gyakorlatilag az úgynevezett „szocpol” halálát jelentené).
Valószínűbbnek tűnik, hogy a jogalkotók csak a használt lakások forgalmához – vásárláshoz, cseréhez – kötődő kedvezményeket nyirbálják meg. Ezek ugyanis – szól az érvelés – az újlakás-építésekkel ellentétben alig járulnak hozzá az építőipar fejlődéséhez, s így közvetve a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedéséhez. A másik érv szerint a használtlakás-ügyletek a támogatásokkal való visszaélés „melegágyai”, mert sokan rokonaikkal, ismerőseikkel összebeszélve csak papíron adják el ingatlanukat a másik félnek, s együtt osztoznak a kedvezményes hitelösszegen.
Ám a közelgő szigorítások valódi gyökere más: az állampolgárok maguk sem hiszik el, hogy a mostani kedvezményes lakástámogatási rendszer fennmarad. Emiatt megrohanták a kölcsönnyújtó hitelintézeteket: jegybanki adatok szerint tavaly nyár óta a többszörösére – az addigi havi 15 milliárdról havi 52-54 milliárdra – ugrott az ingatlankölcsönök állománya. A három hazai jelzálogbank, az FHB, a HVB és az OTP 2003-ra együttesen 340-360 milliárd forint új lakáshitel kihelyezését reméli. Az utóbbi hónapok tanúsága szerint az összes felvett ingatlanhitel négyötöde kedvezményes, támogatott konstrukció.
Piaci számítások szerint a kitűzött célok teljesítésével az OTP Jelzálogbank ügyfeleinek idén harmincmilliárd, az FHB-vel (és partnerbankjaival), illetve a HVB-vel szerződő állampolgároknak pedig 15-20 milliárd forint jelzáloglevél-támogatást kell kifizetni. Ez – ellentétben a lakástakarékok utólagos finanszírozásával – idei teher, mert a központi költségvetésnek a jelzálogbankok havi zárásai után már utalni is kell a pénzt.
A szféra idei, együttesen 45-50 milliárd forintos igényével szemben a Pénzügyminisztérium keretében mindössze 14 milliárd forint keretösszeget terveztek erre a célra. Állami szakemberek rámutattak: nyitott előirányzatról van szó, tehát a költségvetés kipótolja a többletet. Csakhogy ez vagy a büdzsé tartalékainak megcsappanásával, vagy a 2003. évi államháztartási hiány megugrásával járna, amit várhatóan nem vállal fel a kormányzat.