Markó igen, Tőkés nem

Szombaton a bőség zavarával küzdöttek a partiumi városba érkezett küldöttek: a korábbi vezetéssel elégedettek a szervezet programjának módosításáról vitatkozhattak, a Tőkés-pártiakat a Láncos-templomban várták a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésére.

Míg a Szakszervezetek Művelődési Házában a régi pártgyűlésekre emlékeztető módon, ellenszavazat nélkül fogadták el a szövetség programjának módosítását és döntöttek a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetéséről, a református templomban néhány RMDSZ-képviselő és szenátor jelenlétében kiderült: sem Tőkés László egykori tiszteletbeli elnök, sem Toró T. Tibor, a legerősebb belső ellenzéki csoportosulás, a Reform Tömörülés vezetője sem akar szakadást az RMDSZ-ben.

A rendezvényt – amely kivívta a román titkosrendőrség megkülönböztetett figyelmét is – a közéleti személyiségek (köztük Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester és Szász Jenő székelyudvarhelyi városvezető) és egyházi vezetők mellett nagyszámú érdeklődő is megtisztelte, Székelyföldről például különbusz érkezett. Az Erdélyi Géza felvidéki püspök által tartott istentisztelet után Tőkés László beszédében kifejtette: az itt élő magyarság nem akar az erdélyi szászok vagy a romániai zsidóság sorsára jutni, akik kivándoroltak vagy beolvadtak a többségi nemzetbe. A közgyűlés csatlakozott Csoóri Sándor költő aláírásgyűjtő akciójához, és Erdély-szerte meghirdette a mozgalmat a státustörvény védelmére. Toró T. Tibor arról beszélt, hogy az egypárt alternatívája nem egy másik párt, hanem a három pilléren nyugvó egységes közképviselet: a politikum, a civil szféra és a magyar történelmi egyházak egyensúlya. Ennek érdekében – a polgári körök mintájára – alulról építkező mozgalom indul a közösségi önkormányzat helyreállításáért.
Vasárnapra már nem maradt tétje a kongresszusnak: ellenjelölt híján 326 igen, 68 nem és 4 érvénytelen szavazattal újabb négy évre Markó Bélát választották az RMDSZ elnökévé miután az alapszabály-módosításkor elvérzett az a javaslat, hogy az elnök legfeljebb két mandátumot tölthet ebben a tisztségben. A régi-új elnök programja szerint a legfontosabb cél működőképessé tenni a visszaszerzett anyagi és szellemi javakat, kihasználni a gazdaságban rejlő lehetőségeket, és megtartani a szülőföldet.
A szervezet május 31-ig megtartja a belső választásokat, tízéves restanciát oldva fel ezzel – ám a szavazáson nem az egész erdélyi magyarság, hanem csak az RMDSZ-tagok vehetnek részt.