Tartják a szavukat

Vagy tájékoztatlan, vagy füllentős Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Esetleg mindkettő. Azt mondja a múltkor egy sajtótájékoztatón kollégámnak, hogy a miniszterelnök úr amit egyszer megígér, az meg van ígérve. Arra bevehetjük a ciánkálit, de még az arzént is.
A történet még tavaly, a választási kampány idején kezdődött. Medgyessy Péter – sok egyéb mellett – megígérte, az általános iskolások ezentúl ingyen juthatnak a tankönyvekhez, hála az ő jó szívének meg az MSZP szociális érzékenységének. Persze az egész csak voksszerző duma. Vox dumana. Semmiféle grátisz nincs tankönyvügyben (sem), a megvezetett szülőknek fizetniük kell, mint a tivornyázó katonatisztnek.
A következő felvonás már a parlamentben zajlott, Hende Csaba MDF-es képviselő azt kérdezte a kormányfőtől: ugyan már, excellenciás uram, miért tetszett már megint füllenteni? Hol van az a nagy ingyenesség? Mindjárt mondott is egy konkrét példát, ilyen és ilyen család írt hozzá levelet, hogy a teremburáját a Medgyessy úrnak, hát miért ígér itt összeviszsza mindenfélét. Medgyessy úr egyik lábáról a másikra állt, zavartan köhécselt keveset (Werber segédtiszt éppen nem volt mellette), majd azt felelte, kéri a hányatott sorsú család postai címét, máris visszaküldi nekik a pénzt. Nyilván valami kis adminisztrációs porszem került a gépezetbe. Azt már nem mondta, hogy ugyanígy tesz a többi érintettel is – egyelőre a boldogtalan levélíró hóna alá kell nyúlni, ez most a legfontosabb.
Újabb szín, a már említett sajtókonferencia, ahol a szóvivő megnyugtatta az ország nyilvánosságát: a pórul járt család szép rendben visszakapta a tankönyvpénzt, talán már el is költötték. Az egész persze – mint megtudtuk – nem igaz. Jó hír a rosszban: nem szakadt le a plafon.