Vecsési számlagyár: külön utakon

Az MSZP közeli vecsési számlagyárral kapcsolatos nyomozást a legtöbb gyanúsított esetében július elsejéig vádemeléssel a bíróságra kell benyújtani, ugyanis az új büntetőeljárási törvény kimondja, hogy a meggyanúsítást követő két éven belül le kell zárni a vizsgálatot. Eddig 1100 személyt gyanúsítottak meg, számuk az ügy lezárásáig négyszázzal nőhet.

Az alapos gyanú szerint a piramisszerűen felépülő rendszerben a számlagyárosok, azaz – többek között – a vecsési képviselő-testület MSZP-s tagjának, Holánszky Bélának a fia, Holánszky Péter és a szocialisták vecsési szervezetének elnöke, Balázsi Tamás a cselekmények bűnsegédei, a tettesek azok a számlabefogadók, akik a fiktív cégek hamis számláit társaságuk könyvelésében szerepeltették és azok után az adót visszaigényelték. A nagyszámú gyanúsított miatt a hatóság egyelőre nem tudja eldönteni, hogyan válassza szét a hasonló, de mégis elkülöníthető ügyeket. Ugyanis nincs az a bíróság, amely fel tudna készülni a több ezer oldalas nyomozati anyagból, arról nem is beszélve, hogy ilyen nagyszámú vádlottnak helyet sem tudnának adni. Valószínű, hogy a gyanúsítottak ügyét a lakóhelyéhez legközelebbi bíróság tárgyalja majd, azaz „szétszórják” az országban az ügyeket, így viszont az a veszély fenyeget, hogy a nyilvánosság nem szerez róla tudomást. A másik problémát az okozza, hogy a piramisrendszert a személyi összefüggések, kapcsolatok adják. Így egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a hatóság koncepciója az ügy szétbontásánál. Ugyanez a helyzet a pénzügyi nyomozók 12 hasonló kaliberű és ugyanilyen nagyszámú gyanúsítottat felvonultató ügyében is.
Emlékezetes: az adónyomozók 2001 nyarán Vecsésen számlagyárra bukkantak. A gyanúsítottak fiktív cégek nevében számlákat állítottak ki több ezer cégnek, amelyek könyvelésükben szerepeltették azokat és az áfát is visszaigényelték.