Politikusok és független szakértők is úgy vélik, hogy csak privatizáció útján lehet a hiányzó tízmilliárdokra szert tenni. Az ingatlanok eladásából a főváros mindöszsze néhány milliárdos bevételhez juthat, az elfogadott költségvetés és a 4-es metró építésének finanszírozása miatt azonban ennél többre van szükség.
Ismert, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció csak a szocialisták 35 milliárd forintos módosító indítványával fogadta el a főváros idei költségvetését, amely az eredeti tervezethez képest további forrásokat rendel a BKV működéséhez, fejlesztéséhez, a köztisztasági feladatok ellátásához konkrét fedezet nélkül, s a 4-es metróra félretett, mára több tízmilliárddal csökkent pénzt (húszmilliárd forintot ) pedig a betétekben hagyja a kormánnyal való megállapodásig.
A már privatizált Fővárosi Csatornázási Művek Rt., Fővárosi Vízművek Rt. és Fővárosi Gázművek Rt. után a BKV, a közterület-fenntartó vállalat (FKF Rt.) vagy a Főtáv Rt. részleges privatizációja, illetve egyes részeinek – például a szemétszállítás – kiszervezése várható.
*
Ezt támasztja alá például a közlekedési társaság most készült stratégiai terve is, amelyben a BKV tulajdonosi struktúrájának lehetséges változatai között szerepel a részleges és a teljes értékesítés is.
Atkári János (SZDSZ) pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes lapunknak úgy nyilatkozott: akkora vagyonrészt érint a 35 milliárd forintos kiadás, hogy a spekulációs célok elkerülése végett semmiféle ötletet nem adna, így nem szolgálhat előzetes információval a vagyonelemek értékesítéséről.
Moskovich Péter, a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi bizottságának MSZP-s elnöke megkeresésünkre kifejtette: konkrétumokról csak az önkormányzati ingatlanok, részvényportfóliók és üzletrészek górcső alá vétele után lehet beszélni. Ha a kiadások megkövetelik, akkor az aktualizált, értékesíthető vagyonelemeket tartalmazó listát kell áttekinteni – tette hozzá. A politikus szerint sok tényező befolyásolhatja, miből áll össze a 35 milliárd forint fedezete, hiszen még folynak a szakértői egyeztetések a 4-es metró finanszírozásáról. Nem dőlt még el ugyanis, hogy az állam mekkora hányadát vállalná a közlekedési beruházásnak, illetve jövőre kivenné-e a részét, s ha igen, milyen mértékben a nagyvárosi tömegközlekedés normatív finanszírozásában. A privatizációra vonatkozó kérdésünkre úgy fogalmazott: még nem lehet látni pontosan az értékesítendő vagyonelemeket, de Atkári Jánoshoz hasonlóan nem zárta ki annak a lehetőségét.
Zsinka László, a fővárosi MIÉP frakcióvezetője korábbi félelmének beigazolódását látja. Szerinte a 35 milliárd forinthoz kizárólag a még meglévő néhány stratégiai cég teljes vagy részleges privatizációja folytán juthat a város, ez pedig beláthatatlan következményekkel járna a fogyasztói árak emelkedésének tekintetében.
Kamala Harris vezető tanácsadója leleplezte az amerikai közvéleménykutatók hazugságát