Stagnál a kkv-szektor

Kismértékben, de emelkedett februárban a Top 100-as csoportba tartozó nagyvállalatok konjunktúraindexe. A kis- és középvállalkozói (kkv) kör üzleti várakozásai viszont nem változtak, kilátásaikat alapvetően a recesszióközeli világgazdasági környezet határozza meg – derül ki az Ecostat felméréséből. A GfK kutatásai arra mutatnak rá, hogy a csatlakozástól hosszabb távon is a gazdaság élénkülését várja a lakosság.

Szerény optimizmust jeleztek februárban a legnagyobb magyarországi vállalatok féléves üzleti várakozásai – derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb felméréséből. Az Ecostat távirati irodához eljuttatott összefoglalója szerint a száz legnagyobb cég véleményét mutató Top 100 index 54 százalék lett februárban, míg januárban 50 százalék volt.
Az Ecostat felmérése szerint a nagyvállalati kör a fogyasztói árak 6,1 százalékos éves átlagos növekedésével számol 2003-ban. Az év utolsó hónapjában az infláció mértékét átlagosan 5,1 százalékra várják a vállalatok. A termelői árak éves átlagos feltételezett növekedési üteme 4,8 százalék volt februárban, jóval magasabb a nagyvállalatok januári, 3,4 százalékos prognózisánál. Februárban a Top 100-as nagyvállalatok többsége Magyarország gazdasági kilátásait enyhén javulónak ítélte, minden negyedik válaszadó feltételezett csak kismértékben rosszabbodó adottságokat.
A kis- és középvállalkozói kör üzleti várakozásai viszont nem változtak februárban, kilátásaikat alapvetően a recesszió közeli világgazdasági környezet határozza meg – mutat rá a felmérés, amelyből kiderül, hogy a kkv konjunktúraindexe 44,2 százalék lett februárban, míg egy hónappal korábban 44,6 százalék volt.
Magyarországon a legnagyobb az EU iránti bizalom a tíz csatlakozó ország közül. Különösen szembetűnő a különbség Csehországhoz és Szlovákiához képest, ahol enyhe többséget képviselnek az unióhoz negatívan viszonyulók – mondta tegnap Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján, ismertetve a 2002 őszi felmérés eredményeit.
Ha az elkövetkezendő 12 hónap során csatlakoznánk, akkor a GfK felmérése szerint közvetlenül a belépés után 129-es indexet érnénk el a rövid távú gazdasági várakozások tekintetében, amellyel az elsők vagyunk. Ugyanezen index értéke öt évvel a belépés után, ha szintén az elkövetkezendő egy évben csatlakoznánk, 142-re módosul, azaz hosszabb távon pozitívabb megítélés alá esik az uniós csatlakozás a GfK felmérése szerint. Ezt alátámasztja, hogy ha a mától számított öt éven belül csatlakoznánk, akkor a belépés utáni gazdasági helyzetünk 155-ös indexen állapodna meg – mondta Kozák Ákos.