Már négy éve alacsony a Balaton vízszintje, és – a várakozással szemben – most is csak 70 centiméter körüli az átlagos vízszint – a kellemetlen bőrgyulladást okozó kékalga az utóbbi években mégsem veszélyeztette a fürdőzőket. Az algásodás elmaradása elsősorban azzal is magyarázható, hogy az elmúlt évtizedben csaknem a felére csökkent a tó foszforterhelése – hangzott el a múlt héten Balatonfüreden, a Nők a Balatonért Egyesület által kezdeményezett környezetvédelmi tanácskozáson.
Somlyódi László akadémikus szerint az algásodás oka nem a Balatonban, hanem a tó 2500 négyzetkilométeres vízgyűjtőjében keresendő. A tisztítatlan szennyvíz, az üdülőrégió csatornázottságának elmaradottsága, a mezőgazdasági üzemek vegyszerhasználata igen sok kárt okozott. Ez a kártétel az akadémikus szerint jórészt megszűnt, és ennek köszönhető, hogy a sekély vizű tóban a legforróbb nyarakon sem jelent meg a kékalga.
A Nők a Balatonért Egyesület tanácskozásán elhangzott: 2000-re többé-kevésbé sikerült elérni a tó vizének a hetvenes évekre jellemző állapotát, 2010-re pedig az lenne kívánatos, ha visszaállhatna az ideális, hatvanas évekbeli vízminőség. Lapunk ugyanakkor arról számolt be korábban, hogy a felmérések szerint a tó somogyi, zalai és veszprémi oldala felől még 51 csatornán, kisebb-nagyobb befolyón keresztül ömlik a kétes tisztaságú víz a Balatonba. A tó miniszteri biztosa, Szabó Mátyás vízügyi igazgató emlékeztetett rá: a Balaton Fejlesztési Tanács mesterséges vízpótlást kezdeményezett, a környezetvédelmi tárca viszont e kérdésben óvatos. Ezért az MTA egyik kutatóintézetének véleményét is kikérik, mielőtt bármiféle döntés születne.
Gulyás Gergely: Újabb hat hónappal meghosszabbítják a lakossági kamatstopot