Demográfiai előny Ulster katolikusainál

1989. február 12-én saját otthonában, vacsora közben, felesége és gyermekei szeme láttára agyonlőtték Patrick Finucane belfasti ügyvédet, aki többször védett IRA-terroristákat a bíróság előtt. Múlt héten tették közzé Sir John Stevens, a nagy-londoni rendőrkapitány több éven át folytatott nyomozásának eredményét: a gyilkosság megszervezésében része volt a brit fegyveres erők két ügynökének is.

Terroristák ellen hadakozó biztonsági szervek nem lehetnek finnyásak. A biztonságiak mindenütt igyekeznek beépíteni saját embereiket a terrorista csoportokba, s ezek aztán kénytelenek minden tekintetben együttműködni a csoporttal, különben lelepleződnek. Mindezt sem jogilag, sem erkölcsileg nem menti semmi, sem a brit közvélemény, sem az igazságszolgáltatás fórumai előtt. Még kevésbé mentesíti az, hogy Stevens munkáját mindvégig hátráltatta a fegyveres erők titkos nyomozó szerve és az észak-írországi csendőrség. Az egyik gyanúsított ügynököt figyelmeztették, majd amikor Stevens lépéseket tett kézrekerítése érdekében, felgyújtották az irodáját. E jelentés fényében kell Tony Blair és Bernie Ahern kormányának kizökkenteni az északír békefolyamatot a kátyúból. A Sinn Fein és az egész republikánus mozgalom, amelyet dilemmába kényszerített Bush elnök megjelenése Belfastban az iraki hadjárat kellős közepén, most érzi: a Stevens-jelentés fényében erkölcsi magaslatról tárgyalhat a brit kormánnyal.
Tony Blair abban a tudatban, hogy a Stevens-jelentés a biztonsági erőket a terroristákéhoz hasonló színben tünteti fel, három feltételhez ragaszkodik, mielőtt feloldja a felfüggesztést, és megengedi, hogy Ulsterben május 29-én megtartsák a választásokat az autonóm helyi törvényhozásba. A három feltétel: az IRA szüntessen be mindenfajta erőszakot, jelentse be a lefegyverzést, és közölje: a jövőben letesz a fegyveres harcról politikai céljaiért.
A brit miniszterelnök természetesen a Sinn Feinhez, a vezető republikánus, nacionalista párthoz intézi feltételeit. A Sinn Fein azonban kezdettől mindvégig ragaszkodik ahhoz az állításához, hogy bár van befolyása az IRA vezetőségére, a szervezetet lefegyverezni vagy kötelező ígéret tételére kényszeríteni nem tudja. Könnyen lehet, hogy ez igaz is. A Sinn Fein és az IRA szempontjából egyformán hasznos, ha a kívülállók nem tudják, melyikük a kutya és melyikük a farok. Ami az unionistákat illeti, az ő szempontjukból a legkevésbé sürgős az autonóm szervek helyreállítása, de csak taktikailag. Stratégiai távlatban szemlélve az idő a demográfia szempontjából a nacionalistáknak dolgozik. Észak-Írország protestáns unionista többsége fogy, katolikus kisebbsége nő, közeleg az idő, amikor a közös autonóm szervek összetételében nem lehet már a jelenlegi arányokra alapozni.