Duplázódott a lakáshitel-állomány

Az elmúlt évben megközelítette a 800 milliárd forintot a kihelyezett lakáshitelek állománya, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbi értéknek. A kint lévő lakáshitelek bruttó hazai termékhez viszonyított aránya ugyanakkor még mindig alacsony a külföldön megszokotthoz képest.

Az elmúlt években – az Orbán-kormány által bevezetett lakástámogatási rendszer hatására – rohamosan növekedni kezdett a lakosságnál kinn lévő lakáscélú hitelek állománya: az 1999-ben regisztrált 130 milliárdról 2001-re 330,1 milliárdra, 2002 végére pedig 786,7 milliárd forintra emelkedett.
A magyar lakáspiac ugyanakkor jelentős eltéréseket mutat a Nyugat-Európában és az USA-ban tapasztaltakhoz képest, és a hitelállomány gyors bővülése ellenére jócskán vannak benne tartalékok.
A hazai piac jellemzői közé tartozik, hogy az ingatlanok túlnyomó része – nagyjából 90 százaléka – magántulajdonú, míg Nyugat-Európában és az USA-ban ez az arány jellemzően 40 és 70 százalék között ingadozik. Magyarországon a keresetek viszonylag alacsonynak számítanak az ingatlanárakhoz képest: nálunk átlagosan 7-10 éves jövedelem szükséges egy lakás megvásárlásához, szemben a nyugati országokban megszokott 2-4 évvel. (Kivételt talán Németország jelent, ahol átlagosan 7 év tiszta jövedelem szükséges egy lakás megvásárlásához.) Ezzel az adattal ugyanakkor nem áll összhangban a hitel/érték arány alakulása: a magyar lakáspiacon a hitel átlagos volumene 20 százalékot tesz ki – néhány évvel ezelőtt még 14 százalékot ért el –, ezzel szemben Nyugaton a megvásárolt lakások értékének meghatározó részét hitelből fedezik. A legnagyobb eltérés a kinn lévő lakáshitelek és a bruttó hazai termék aránya között mutatkozik: hazánkban ez az érték 2002 végén 7,6 százalék volt – a támogatási rendszert megelőzően pedig mindössze egy-két százalék –, Nyugat-Európában viszont húsz és hatvan százalék között mozog.
A lakás-takarékpénztári piac is bőven rejt még tartalékokat Magyarországon – derül ki a Lakás-takarékpénztárak Egyesületének nemrégiben közzétett adataiból. Az eddig megkötött 825 ezer szerződés 8,2 százalékos szerződői arányt eredményez, ami a környező országokkal összehasonlítva nagyon alacsonynak számít. Ugyanez az arány Ausztriában 69, Németországban 40, Szlovákiában 19, Csehországban pedig 44 százalékos.