Egert is elérheti az iskolabezárási hullám, a nagyszabású átalakítási terveknek legalább négy iskola eshet áldozatul. Homa János, a körzet fideszes országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: a szocialista többségű képviselő-testület kiérleletlen átszervezési tervével egy pillanat alatt romba döntené Eger patinás iskolaváros jellegét. A párt egri szervezete tiltakozó aláírásgyűjtést indított, a szülők pedig tüntettek iskoláik védelmében. Az önkormányzat viszont hajthatatlan.
Az oktatási rendszer átalakítását nem a pillanatnyi fiskális szemlélet vezeti, hanem a rendszer ésszerűsítése – állítják a szocialisták. Ám árulkodó, hogy az átszervezés hosszú távon – szerintük is – „mindenféleképpen megtakarítást eredményez”. A takarékossági csomag csaknem ezer diák sorsát befolyásolja, s kérdéses, hogy érdekeiket a szülők meg tudják védeni a hatalommal szemben.
A tervek szerint az Egri Mezőgazdasági Szakközép- és Szakképző Iskolára és kollégiumára a beolvasztás vár. Vasas Joachim igazgatóhelyettes úgy véli: a régióban egyedülálló intézmény átszervezésének szükségességét nem lehet sem szakmai, sem gazdasági érvekkel alátámasztani:
– Azt beszélik a városban, hogy az épületünket – ami a város legértékesebb ingatlanai közé tartozik – kinézte magának valaki, ez áll az átszervezési tervek hátterében. Veszélybe került a húszhektáros tangazdaságunk is, amit első lépésként társasági formában üzemeltetnének tovább. Aztán már akár be is kebelezheti valaki… Mi reméljük, hogy nem így van, és végül diadalmaskodik a józan ész: nem fogják tönkretenni ezt a 106 éves múltra visszatekintő, regionálisan kiemelkedő fontosságú iskolát – szögezi le az igazgatóhelyettes, hozzátéve azt is: az önkormányzat eddig rendre lesöpörte szakmai érveiket. – Az iskola beolvasztásával veszélybe kerülnének szakmák, amelyeket csak nálunk oktatnak, így például a vincellér, vadász, vadtenyésztő – állítja.
Törőcsik Miklós, a város oktatási ügyekért felelős alpolgármestere másképp látja a kérdést. Az önkormányzat az átszervezés részeként egy „integrált szakképzési intézmény” létrehozását tervezi, mivel a statisztikák szerint a szakiskolákból legalább harminc százalékban munkanélkülivé váló fiatalok kerülnek ki. A munkaerőpiac igényeihez jobban alkalmazkodó rendszert kell kialakítani – állítja az alpolgármester, hozzátéve, hogy azok a szakmák, amiket csak Egerben oktatnak, mindenképpen megmaradnak. Elismerte, hogy az átszervezés következtében a diákok számának csökkenésére lehet számítani – ez anyagi könnyebbség a városnak –, és azt is, hogy valóban felmerült a tangazdaság társasági formában való üzemeltetésének lehetősége is. De ennek nincs jelentősége – hangsúlyozta.
Az oktatás racionalizálása nem hagyná érintetlenül a Dobó István Gimnáziumot sem. A város vezetése meg kívánja szüntetni a 12 éve sikeresen működő nyolcosztályos gimnáziumi oktatási formát. A Dobó két ízben is elnyerte a megye legeredményesebb iskolája címet, és ez a nyolcosztályos gimnáziumi képzési formának is köszönhető, ahol a diákok szinte kivétel nélkül továbbtanulnak, többségük nyelvvizsgát tesz – mondja Petercsák Tivadarné, az intézmény igazgatónője, aki elfogadhatatlannak tartja az önkormányzat érveit.
– Álláspontjuk szerint ez a képzési rend mint tehetséggondozási forma nem támogatandó. Holott a gyerekeknek, akik eredményesebben képesek tanulni, ez az egyetlen választható lehetőség az önkormányzati rendszerben – vélekedik. A Dobó nyolcosztályos gimnáziumának megszüntetésével egyébként a város és környéke létszámgondokkal küzdő általános iskolái évente mindössze egyosztálynyi beiratkozót nyernek.
Az alpolgármester lapunknak erről úgy nyilatkozott: ez a képzési forma „rendszeridegen”, mert az önkormányzati közoktatásból kiszedi a legjobb gyerekeket, és ez szerinte pedagógiailag sem üdvös. Anyagilag is előnytelen az önkormányzatnak, mivel kisebb gyerekszám mellett is ugyananynyiért tartja fenn az általános iskolákat.
Egy magát megnevezni nem kívánó szülő lapunknak elmondta: a Dobó gimnázium a tavalyi választási kampány során „exponálta” magát, a tanári kar számos tagja kitűzte a kokárdát, nyíltan állást foglalt a polgári oldal mellett. Ennek köszönhetik most a szociálliberális vezetés kitüntetett figyelmét. Az alpolgármester pedig nevetségesnek nevezte a feltételezést.
Az idén 75. születésnapját ünneplő II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola szintén a beolvasztás rémével néz szembe. A Klebelsberg Kunó idején alapított iskolát egy felsővárosi intézménnyel szeretnék összeköltöztetni, mivel egyre csökken a tanulók száma.
– A Rákóczi a Felsőváros legszélén van, a diákoknak a beolvasztás miatt jóval messzebbre kellene bejárniuk, ezért is tiltakoznak a szülők – szögezi le Majoros Gáborné igazgatónő. – De a beolvasztás veszélyezteti a pedagógiai program folytatását is. A Rákócziba igen sok tanulási és magatartási zavarral küszködő gyermek jár, sok közöttük a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű is. Számukra aztán végképp nem kívánatos, hogy egy „mamutiskolába” járjanak, hiszen nekik létkérdés a kiscsoportos oktatás. Amit pedig végképp igazságtalannak érzünk: ahová be akarnak olvasztani minket, ugyanannyi gyerek jár, mint hozzánk. Miért a Rákóczit szüntetik meg?
A Rákócziban tartották egyébként az ország első internetes tanévnyitóját, Magyar Bálint oktatási miniszter részvételével. Az iskola igen értékes épületben van, ráadásul hatalmas telek is tartozik hozzá, két udvarral, sportpályával. Az igazgatónő szerint talán ennek köszönhetik a végüket.
Törőcsik Miklós viszont úgy látja: relatív, hogy melyik diáknak mennyit kell gyalogolnia: sok olyan gyerek lehet, akiknek éppen az új hely esik majd közelebb. Állítja: a Rákóczi diákjai és tanári kara a jelenlegi csoportbeosztással és feladatkörökkel, pedagógiai programmal dolgozhatnak tovább az új helyen, ráadásul jobb körülmények között. Mint mondta, a Rákócziban nincs tornaterem, míg az egyesülésre kiszemelt iskolában van, és jobb az épület állaga is. Kizárólag ezért kell a Rákóczinak beolvadnia.
A legnagyobb kutyaszorítóba a Móra Ferenc Általános Iskola diákjai kerültek. Az intézménybe több mint kétszáz enyhén sérült, illetve halmozottan sérült tanuló jár, a környéken ez az egyetlen, képzésükre szakosodott iskola. Az intézménynek a tervek szerint a volt honvédségi kollégium épületébe kellene költöznie. Kálmánné Tamási Aranka, a szülői munkaközösség elnöke minden szempontból elfogadhatatlannak tartja ezt a megoldást. Mint mondta, az intézkedéssel az önkormányzat megsérti az esélyegyenlőséget, valamint azt az oktatási minisztériumi rendeletet is, ami szabályozza, hogy a gyógypedagógiai intézményeknek milyen körülményeket kell biztosítani. A gondok már ott kezdődnek, hogy az új hely megközelítése a nagy forgalom miatt sokkal nehezebb. A honvédségi komplexumban van belső forgalom is, ami szintén veszélyes. A sérült gyerekeknek közösen kellene használniuk a mellékhelyiségeket és az étkezőt többek között az egészségügyi szakközépiskola diákjaival és a honvédségi alkalmazottakkal. A tálalót fel sem érik a kicsik…
– Egyszerűen le vagyunk sújtva. Segítséget kérünk Göncz Árpádtól, az iskola fővédnökétől, de megkeressük az oktatási ombudsmant is. Ebbe nem fogunk belenyugodni – mondja.
Az alpolgármester viszont úgy véli: a sérült gyerekek végre jobb körülményekhez, például tágas tornateremhez jutnak, igaz, órarendi beosztás szerint osztozniuk kell majd rajta a többiekkel. Sőt, valóban vannak olyan termek, amiket szintén közösen kell használniuk. Ahogy az ebédlőt is.
Az Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége Heves megyei elnöksége szakmai szempontból alapvetően elhibázottnak tartja a koncepciót. A alpolgármester kijelentette: ha valóban vannak ilyen vélemények, figyelembe fogják venni. Hogy az átszervezések hátterében bármiféle szerepe lenne a kiürítendő ingatlanok értékének, az alpolgármester egyértelműen elutasította, hozzátéve, hogy azokat valóban eladják, de a pénzt az oktatás korszerűsítésére fordítják. Mint mondta, Egernek az átszervezés után hatékonyabb, színvonalasabb lesz az oktatása.
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
