Két évig tarthat a megszállás

George Bush szerint hazája katonái még akár két évig is Irakban maradhatnak, ha azt a helyzet megköveteli. Az amerikai elnök az NBC televíziónak adott interjújában kijelentette: az amerikai katonák iraki jelenléte két évet, esetleg ennél rövidebb időt vehet igénybe. A kivonulás akkor válik esedékessé, „mihelyt betöltöttük küldetésünket” Irakban – fogalmazott az elnök. A legfontosabb most az, hogy megteremtsük a demokrácia alapját – tette hozzá. A megbuktatott iraki elnökről szólva Bush kijelentette: vannak arra utaló jelek, hogy Szaddám Huszein esetleg életét vesztette. Az az illető, aki információkkal elősegítette a Szaddám rejtekhelye elleni bombatámadást, úgy véli, hogy a diktátor legalábbis súlyosan megsebesült az akcióban. Elragadtatással nyilatkozott az amerikai elnök a bukott rezsim tájékoztatási miniszteréről. „Mohamed Szaid asz-Szahaf az én esetem, nagyszerű volt – mondta Bush az NBC televízióban. – Valaki azzal gyanúsított minket, hogy mi szerződtettük és állítottuk őt nap mint nap a kamerák elé. Klasszikus alakítást nyújtott.”
Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter korábban kijelentette, hogy az irakiak szabadon dönthetnek kormányuk megalakításáról, amíg az nem „iráni típusú teokrácia”. Nem lesz iráni típusú kormány, amelyben néhány egyházi vezető irányít mindent az országban – mondta a miniszter egy interjúban, kérdésre válaszolva.
Az Egyesült Államok a jövő héten határozattervezetet terjeszt elő a Biztonsági Tanácsban az Irak ellen több mint egy évtizede elrendelt ENSZ-szankciók feloldásáról. A The Washington Post pénteki számának értesülése szerint a tervezet csak tanácsadói szerepet szán az ENSZ-nek. Kofi Annan ENSZ-főtitkár különleges megbízottja Bagdadban együttműködhetne ugyan az amerikai tisztségviselőkkel a humanitárius segítségnyújtási és újjáépítési programokban és az Iraki Átmeneti Hatóság megalakításában, az ellenőrzést azonban a határozat egyértelműen az Egyesült Államok és katonai szövetségesei kezébe helyezné az iraki képviseleti kormány megalakulásáig.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága a hadifoglyokra vonatkozó genfi konvenciókra hivatkozva pénteken felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államoknak az iraki vezetés elfogott tagjai ellen hivatalosan vádat kell emelnie, vagy minél előbb szabadon kell bocsátania őket. Antonella Rotari szóvivő Genfben rámutatott: a keresettek listájának nincs jogi jelentősége, s az Egyesült Államok által használt „felszabadító hatalom” fogalom nemzetközi jogi szempontból nem létezik. A szervezet eddig mintegy 7000 iraki hadifoglyot tart nyilván, akiknek túlnyomó többsége az ország déli részén van – mondta a szóvivő.
***
Még nem térnek vissza a magyarok. A külügyi szóvivő szerint a magyar diplomaták egyelőre nem térnek vissza Irakba, de mivel a helyzet viszonylag gyorsan normalizálódik, a visszatérés időpontja „nem hónapok múlva” lesz. A február végi részleges evakuálást követően a Bagdadban maradt két magyar diplomata hivatalosan a menetrendszerű diplomáciai posta átvétele céljából hagyta el állomáshelyét, és Szíriába települt. Tóth Tamás közölte, hogy nem hivatalos információk alapján úgy tudják, a bagdadi magyar nagykövetséghez tartozó épületek „bizonyos károkat” szenvedtek. (MTI)