Konzerválódik a jegybanki alapkamat?

Változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 6,5 százalékos szintjét a monetáris tanács – adta hírül tegnapi közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A közlemény kitér arra: a korábban bekövetkezett monetáris szigorítás hatására 2003 első negyedévében jelentősen mérséklődött a monetáris politika által befolyásolható termékek és szolgáltatások inflációja, felgyorsult a vállalati árképzés alkalmazkodása. A testület szerint a további dezinflációt segíti, hogy az olajárak számottevő mértékben csökkentek, a világgazdaság növekedési üteme pedig az előrejelzések szerint idén is visszafogott marad.
A közlemény ezzel együtt rámutat: az infláció csökkenése ellen hat, hogy a béralkalmazkodás lassabb, a költségvetés keresletszűkítő hatása pedig kisebb a vártnál. A bérinfláció továbbra is meghaladja a termelékenység növekedését, ami a versenyképesség további romlásához, a munkanélküliség növekedéséhez és a gazdasági növekedés lelassulásához vezethet.
A monetáris tanács szerint az elmúlt hónapok fejleményei következtében némileg nőtt a 2004. decemberi 3,5 plusz-mínusz egyszázalékos inflációs cél elérésének valószínűsége. A továbbra is erőteljes belföldi keresletnövekedés miatt azonban még mindig jelentős a célsávnál magasabb infláció kialakulásának kockázata.
A Reuters áprilisi felmérése szerint az elemzők zöme arra számít, hogy egészen az év végéig változatlan marad az MNB kéthetes betéti kamata, illetve alapkamata, a következő hetekre pedig – a felmérés résztvevői közül – senki nem vár kamatváltozást. Tizennégyből kilenc válaszoló szerint az MNB irányadó kamata év végéig változatlanul 6,5 százalék lesz, csak négyük várt 50 bázispontos kamatcsökkenést, és egyetlen elemző akadt, aki a jelenleginél 25 bázisponttal magasabb év végi kamatra számított.