Nagycsarnok kis haszonnal

Még az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején építették a fővárosi vásárcsarnokokat, többnyire a millennium tiszteletére és Budapest világvárossá válása idején. Minden fontos kerületnek épült csarnoka. A ma már műemlék értékű piacokat – kivéve a Hold utcai, a Rákóczi téri, a Hunyadi téri és a Vámház körúti vásárcsarnokot – a modern építészeti kedv és a pénzügyi lobbi tönkretette. A multinacionális bevásárlócentrumok viszont már nemcsak a hazai „külcsínt” veszélyeztetik, hanem annak a több tízezer kisvállalkozónak, őstermelőnek a megélhetését is, akik ezekben a régi piaccsarnokokban dolgoznak. A Fővárosi Nagyvásárcsarnokban Kmetty Ágoston, a Kofakamara (a Kisosz budapesti szervezete) elnöke erre az áldatlan állapotra hívja fel a figyelmet.
– Ön harmincegy éve dolgozik a nagycsarnokban. A családja nemzedékek óta kereskedő. Az egyik leglátványosabb zöldségesstand éppen az öné, hamisítatlan magyar termékekkel. Mégsem elégedett. Miért?
– Több okból. Amikor száz évvel ezelőtt ezeket a vásárcsarnokokat megtervezték, figyelembe vették a közlekedési csomópontokat. A lóvasút-, majd a villamos- és a buszvégállomásokat is ide telepítették. Később az autóknak ingyenes parkolóhelyeket alakítottak ki. Az utóbbi tíz évben átprogramozták a fővárosban a közlekedést. Itt, a nagycsarnok előtt régen nyolc-tíz villamosjárat haladt el: az 52-es, a 42-es, a 63-as, a 18-as, és sorolhatnám tovább. Ma elmegy előttünk a 47-es, a 49-es villamos hárommegállónyit, és máris a Károly körúti végállomásra érkezik. A Móricz Zsigmond körtér is hárommegállónyira van tőlünk, ott meg a Skála piaca „szedi le” a vásárlót. Közben sorra épültek-épülnek az óriási bevásárlócentrumok, amelyeknek nagy az elszívóerejük. Budapest lakossága folyamatosan csökken, az emberek kiköltöznek a közeli településekre, és a nagy szupermarketek is a város szélén épültek fel.
– Erre mondják azt, hogy egészséges verseny alakult ki…
– Nem tudom, milyen egészséges versenyről beszélnek, mert a korrekt verseny ott kezdődik, hogy a kereskedelemben mindenki egyforma lehetőséget kap az államtól. Azaz nekünk, hazai kereskedőknek ugyanazt az adókedvezményt kellene kapnunk, mint a külföldről jött vállalkozóknak. Ugyanis Magyarországon a multik öt évig adómentességet élveznek, és az adókedvezmény nyolcvanöt százalékát is ők kapják meg. A kis- és a középvállalkozóknak, a sarki fűszeresnek mindössze tizenöt százalék jut az adókedvezményből. Arról nem beszélve, hogy míg a nagy bevásárlócentrumok előtt – mint például a Metro, a Cora, az Auchan, a Tesco – ingyenes a parkolás, addig az összes magyar piac előtt borsos árat kell fizetniük az autósoknak a várakozásért. Ha valaki bejön ide egy kiló almáért, plusz ötszáz forintba kerül az alma, mert meg kell fizetni a parkolást is.
– Az egy csomag retek, egy kiló hagyma, egy kis zöldség meg van terhelve tehát a parkolási díjjal?
– Az egyik újság már azt írta: vesztegzár van a nagycsarnoknál. Ugyanis az egyik vásárlónak rátették a kerékbilincset a kocsijára, mialatt vásárolt. Ez rögtön azt jelenti, hogy az illető sok ezer forintot hozzászámíthat a kiadásaihoz. Ez tarthatatlan állapot, mert tönkreteszik a nagy hagyományú piacokat.
– Valami miatt mégiscsak olcsóbban tudják adni a húst, a zöldséget a nagy bevásárlócentrumok…
– Nem tudnak olcsóbban adni semmit, mert azt mi, a magyar lakosság fizetjük meg, ugyanis meglopják a magyar államot.
– Ezt mint a Kofakamara elnöke mondja?
– Mint elnök és mint vállalkozó. Meglopják a magyar államot azzal, hogy megvesznek egy kiló narancsot száz forintért, és eladják nyolcvanért. Mivel olcsóbban adják el, ezért áfát igényelhetnek vissza. Mi nem igényelhetjük vissza az áfát, és nem is úgy jutunk hozzá a termékekhez. Ráadásul a multi a termelőnek csak száznyolcvan nap után fizeti ki az áruját. Addig a multi tőzsdézhet, üzletelhet a termelő, a beszállító több száz millió, milliárd forintjával. Nekünk, kisvállalkozóknak azonnal kell fizetnünk, mert a termelő semmit nem ad hitelbe.
– A multinak miért adja oda az áruját a termelő?
– Azért, mert a multi nagy tételben vásárol a termelő közé ékelt nagy cégektől. Például leköti az egész konzervgyári termést, a zöldborsóból, a zöldbabból, a paradicsomból, a paprikából készült konzerveket.
– De miért csapják be az államot és a vásárlót?
– Ezekben a hetekben hirdették a médiában, hogy a sertéspárizsi kilóját 299 forintért lehet kapni. Ez szégyenteljes reklámfogás, és szégyen az is: a fogyasztóvédelem, a versenyhivatal és a kormány megengedi, hogy félrevezessék a vásárlót.
– Miért baj az, ha olcsóbban lehet párizsit kapni?
– Nem az a baj, hogy olcsóbban lehet kapni, hanem az, hogy ennek a párizsinak semmi köze nincs a sertéshez. Ma a legolcsóbb sertéshús kilója 600 és 800 forint között van. Amit hirdetnek 299 forintért, annak semmi köze a sertéshez, semmi köze a párizsihoz, az nem más, mint szójából készült valami. Ezzel a reklámmal félrevezetik a vásárlókat.
– Ön nemcsak a Kofakamara elnöke, de a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja is, több tízezer vállalkozó érdekeit képviseli. Mit tudnak tenni, hogy megváltozzék a helyzet?
– Az elmondott példák is igazolják, hogy nem rózsás a helyzetünk. Évek alatt ötven százalékkal csökkent a forgalmunk, kevesebb vásárló jön ide. Nem hajlandó észrevenni a kormány, a fővárosi önkormányzat, hogy Amerikában és Európa legtöbb nyugati államában leállították a szupermarketek terjeszkedését. Nálunk meg újabbak felépítését tervezik, hiszen itt öt évre adókedvezményt kapnak. Ha tagjai leszünk az Európai Uniónak, akkor ezek az adókedvezmények megszűnnek, a multik mennek tovább kelet felé, és nyakunkon maradnak a lapos tetejű épületek? Létminimumra jutott a kereskedők, a vállalkozók többsége. Itt, a nagycsarnokban is többen feladták, tönkrementek. Így lesz a kényszervállalkozóból munkanélküli. Csak azok a régi kereskedők tudnak majd talpon maradni, akik családi vállalkozásban viszik tovább az üzletet, napi húsz órát dolgoznak, és a következő öt-hat évet át tudják vészelni.
– S addig?
– Kampányt szerveztünk a piacokon, minden vásárló kap egy szórólapot, amelyben felhívjuk a figyelmét arra, hogy ne a szupermarketekben vásároljon, hanem piacokon, mert itt a nyolcvan-száz zöldségesstandon mindig friss az áru, nagy a választék, a zöldséget, a gyümölcsöt megfoghatja, válogathat, és az árak is különbözők. Arról is szó van, hogy vasárnap is nyitva tartanánk. Nem tehetünk mást, megpróbáljuk visszacsalogatni a vevőt.