Vita az oktatási törvényről

Számos, a diákokat, szüleiket és a tanárokat is érintő változtatást tartalmaz az a két kormányjavaslat, amelynek vitáját tegnap kezdte meg a parlament. Az ellenzék szerint a módosítások kaotikus állapotokat okozhatnak a felsőoktatásban, a közoktatásban pedig a Nyugaton már csődöt mondó neoliberális felfogás érvényesülne.

A Ház megkezdte a közoktatásról és a felsőoktatásról szóló törvények módosítását célzó javaslatok általános vitáját. Az utóbbi kapcsán Magyar Bálint oktatási miniszter kiemelte: az EU-csatlakozás után a magyar diákok is jelentkezhetnek külföldi iskolákba, és a tagállamokból is jöhetnek ide tanulni. Megszűnne az egyetemi, főiskolai felvételi, helyette az érettségi eredményét számítanák be. Lehetőség nyílna a magántőke bevonására a felsőoktatási infrastrukturális fejlesztésekbe, a kollégiumok bővítésébe. A kormánypártok támogatták a javaslatot, az ellenzék viszont elutasította. Pósán László (Fidesz) szerint a módosítás anarchikus állapotokat idézne elő a felsőoktatásban. Zavarosnak nevezte a felvételi átalakítását, mivel az érettségi nincs úgy szabályozva, hogy országosan összehasonlítható legyen. – Félő, hogy a diákokért folyó versengés miatt a középiskolák érdeke nem a valós teljesítmény értékelése, hanem a tanulók eredményeinek kozmetikázása lesz – mondta. Lezsák Sándor (MDF) szerint a vállalkozók nem adják majd olcsóbban a kollégiumi szobákat az albérleteknél.

A közoktatási törvény módosításával az általános iskolák első három évfolyamán kötelező lenne a tanulók szöveges értékelése, és bevezetnék a pedagógusok teljesítménypótlékát. Hiller István politikai államtitkár hangsúlyozta: a javaslat nem tiltja a házi feladatot, ezt az iskoláknak kell szabályozniuk. Közölte: az első három évben a szülő kérésére – a tanárral egyeztetve – lesz ugyan lehetőség a buktatásra, de „alaphelyzetben ezt a javaslat mégis kizárja”. Pokorni Zoltán (Fidesz) kifogásolta, hogy a kormányzat összesen négyszáz iskolának, az intézmények öt százalékának küldte el véleményezésre a tervezetet. A Fidesz egyetért a nyelvoktatás fejlesztésével, ám az előrelépés azon múlik, hogy a kormány hajlandó-e a szükséges forrásokat beépíteni a költségvetésbe. Lezsák Sándor szerint a tervezetet szemléleti zavar és talán a tárcán belüli feszültség, ellentmondás jellemzi, a koncepció hiányával küzd, és bizonyos pontokon a Nyugat-Európában és a tengerentúlon is csődöt valló, neoliberális felfogás gyakorlati érvényesítésével kísérletezik.
A parlament tegnap megkezdte a hitelintézeti, valamint a tőkepiaci törvények módosításának általános vitáját. Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára az uniós jogharmonizációval és az ügyfelek védelmének erősítésével indokolta az előterjesztés szükségességét. Az ellenzék képviselői a javaslat több pontjával kapcsolatban aggályokat fogalmaztak meg, és jelezték: módosító indítványokat nyújtanak be.

A Pedagógusok Szakszervezete és a Gimnáziumok Országos Szövetsége közös közleményében a közoktatási törvénymódosítás javaslatából hiányolja a kiszámíthatóságot, és kifogásolja a hatásvizsgálatok nélküli döntéseket. Kiemelik: a vitákon elhangzik, hogy a magyar közoktatás problémáiért a pedagógusok felelősek, közben nem esik szó az alapvető okokról, az oktatáspolitika megalapozatlan irányváltásairól, a nevelési, oktatási intézmények pénzügyi gondjairól, a pedagógusképzés reformjának halogatásáról. Emellett átgondolatlannak és indokolatlannak tartják a tanulók kötelező tanóráinak csökkentését.


A Házban a nyugdíjadóról

Varga Mihály (Fidesz) volt pénzügyminiszter napirend előtti felszólalásában arról a Magyar Nemzetben megjelent információról szólt, amely szerint a Pénzügyminisztérium (PM) tervezi a nyugdíjak megadóztatását. Utalt arra, hogy ezt a hírt a PM szóvivője, Máté Dániel egy gazdasági napilapnak nem tagadta, s azt mondta, ha megadóztatják, akkor kompenzációként éppen annyival emelni is fogják a nyugdíjakat. – Ez a bruttósításhoz hasonlító elképzelés, a tervezés igen előrehaladott folyamatára utal – szögezte le Varga. Válaszában Veres János, a PM politikai államtitkára tagadta, hogy a minisztérium tervezné a nyugdíjak megadóztatását, arra azonban nem adott kielégítő magyarázatot, hogy miért állította ennek ellenkezőjét a tárca szóvivője. Kifejtette: egy pénzügyminisztériumi tisztségviselőnek a tervezésnél az a dolga, hogy minden lehetőséget számba vegyen; ez nem jelenti azt, hogy utasítást kapott volna a nyugdíjak megadóztatásával kapcsolatos javaslat kidolgozására.