A legfejlettebb Győr-Moson-Sopron megye

Elkészítette időszaki tájékoztatóját a Központi Statisztikai Hivatal a bruttó hazai termék 2001-es területi megoszlásáról. A hivatal szerint megállt és valamelyest mérséklődött hazánkban a régiók fejlettségbeli különbségének növekedése 2001-ben.

Bagó Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: 2001-ben a legfejlettebb és a legkevésbé fejlett régió közötti különbség 2,41-szoros, egy évvel korábban 2,47-szoros volt.
Hangsúlyozta: a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulás tovább koncentrálódott 2001-ben. Mint mondta, a közép-magyarországi régió részesedése 2001-ben 43,9 százalékot ért el, 2000-ben ez 43,4 százalék volt. A másik két országrész hozzájárulásában az előző évekhez képest eltérő irányú változás következett be: a dunántúli régiók 1,2 százalékpontos csökkenésével szemben a keleti régiók 0,7 százalékponttal növelték részesedésüket.
Az elnökhelyettes elmondta: 1998 óta először történt változás a sorrend 6., illetve 7. helye között, 2001-ben az észak-alföldi régió megelőzte Észak-Magyarországot.
Bagó Eszter közölte: 2001-ben továbbra is Közép-Magyarország volt a legfejlettebb régió, amelyet a dunántúli régiók követnek, az ötödik helyen a Dél-Alföld állt ebben az évben. Magyarországon a bruttó hazai termék 2001-ben folyó áron 14 850 milliárd forint volt. Az egy lakosra jutó GDP 2001-ben 1,458 millió forint volt, százhatvannyolcezer forinttal több, mint az előző évben. Kiemelte: a legfejlettebb Győr-Moson-Sopron, Fejér és Vas megyék korábbi években megszokott gazdasági fejlődése mérséklődött 2001-ben. Az országos átlaghoz viszonyított 14-16 százalékpontos visszaesést – mindhárom dunántúli megyében – a GDP előállításában meghatározó súlyt képviselő ipari termelés csökkenése okozta. A tájékoztatás szerint Komárom-Esztergom megye átlagosnál nagyobb mértékű, rendkívül dinamikus gazdasági fejlődése eredményezte azt, hogy 2001-ben megelőzte Veszprém és Zala megyét. Az országos átlaghoz viszonyított egy lakosra jutó bruttó hazai termék 8,6 százalékponttal nőtt, ez számos új ipari üzem teljesítményének felfuttatásával, a lakásépítések számának jelentős mértékű növekedésével magyarázható. A KSH szerint 2001-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson 3 százalékkal volt magasabb az előző évinél, az EU-tagországok átlagos fejlettségi szintjének 52,8 százalékát tette ki.