Miközben a magyar vásárlók körében növekszik a kereslet a balatoni nyaralók iránt, a külföldiek esetében csökkenésről beszélhetünk. Sőt inkább az figyelhető meg, hogy eladják ingatlanjaikat – nyilatkozta lapunknak Szász István, a siófoki Balaton-régió Ingatlanközvetítő Kft. tulajdonosa, a Balaton-környéki Ingatlanforgalmazók Egyesületének elnöke. Hozzátette: a magyar vásárlók összetételét illetően vegyes a kép. A vevők között számos társadalmi csoport megtalálható, így például a városi ingatlanukat eladó idősebb emberek, a vállalkozók vagy a huszonéves topmenedzserek is.
Szász István kiemelte: az új építésű ingatlanok és a telekárak – az ingatlanfejlesztők hasznát és az inflációt is kalkulálva – emelkednek. Az új építésű apartmanok, nyaralócentrumok rendkívül jó helyen, főleg a parti sávban, illetve a városok melletti csöndes területeken találhatók. Ezek magasabb bekerülési árán a beruházók nem spórolnak – tette hozzá az elnök, majd rámutatott: a használt nyaralók esetében a külföldiek által generált, négy-öt éve még erősen érezhető árfelhajtó hatás mára megszűnt, s az árak másfél-két éve vagy stagnálnak, vagy egyes esetekben akár 10-15 százalékkal visszaestek.
A szakember az adásvételekkel kapcsolatban ismertette: manapság leginkább a 10-15 millió forint értékű ingatlanok a keresettek. Ezen ár alatt szinte már nincs is pihenőingatlan, míg a húszmillión felüli nyaralók nehezebben értékesíthetők. Igaz, van egy réteg, amelynek tagjai a minden extra berendezéssel és szolgáltatással felszerelt nyaralókat és apartmanlakásokat keresik. Az árakról Szász István kifejtette: az új építésű apartmanok négyzetméterára 500 ezer forint körül mozog, a volt hotelekből kialakítottaké 250–300 ezer között. A régebben épült, felújítatlan társasüdülők négyzetmétere pedig átlagosan 125 ezer forinton cserél gazdát. Az ikerházak a leválaszthatóság hiánya miatt továbbra is csak nehezebben adhatók el.
Az elnök szerint a legfelkapottabb terület Balatonszéplak és Zamárdi térsége. Arra a kérdésre, hogy az M7-es továbbépítése milyen hatással lehet a Zamárdi és a Balaton nyugati csücske közötti terület ingatlanpiacára, Szász István nem kívánt prognózist adni. Annyit azért elmondott, hogy a jövőben a fizetőképes kereslet, a szokások és a turizmus alakulása fogja meghatározni, hogy inkább a horvátországi tengerpart lesz a felkapottabb a magyarok körében, vagy pedig a magyar tenger ingatlanpiaca kap újabb lendületet.
A balatonboglári Sohár Mérnök- és Ingatlaniroda szakértője, Juhász Tamás lapunknak elmondta: az M7-es autópálya továbbépítésének híre már most is az ingatlanárak némi emelkedését hozta azokon a településeken, amelyek a későbbiekben a sztrádán könynyebben elérhetők lesznek. Úgy véli, ez a jelenség leginkább Balatonfenyvesen tapasztalható. Az értékesítés jelenlegi helyzetéről megjegyezte, hogy a vevők döntő része magyar. A szakember szerint a lakóparkokban lévő ingatlanokat, apartmanokat könnyedén el lehet adni, míg a többi nyaraló esetében már nehezebb a helyzet, mint néhány évvel ezelőtt. Az árakról általánosságban annyit mondott, hogy a használt nyaralók négyzetméterára – a parti sávban is – 200 ezer, az újaké 200– 350 ezer forint. Juhász Tamás szerint hazánk uniós csatlakozása sem fogja komolyan befolyásolni a jelenlegi árakat.
Az északi parton inkább eladni akarnak az emberek, még akkor is, ha húsz százalékot veszítenek rajta – nyilatkozta lapunknak Somlyai Szilárd, a keszthelyi Vakáció Ingatlanközvetítő Kft. tulajdonosa, majd kiemelte, hogy a jelenség a külföldiek körében jobban megfigyelhető. A külföldiek döntését firtató kérdésünkre az ügyvezető azt felelte: amikor az év végén odahaza elkezdik számolgatni magyarországi ingatlanuk költségvonzatát, rájönnek, hogy ez nem is olyan olcsó mulatság. A kommunális díjak, a helyi adók és távollétükben az ingatlan állagmegóvására és a kert fenntartására kifizetett összegek sok számjegyű számlát eredményeznek. Más, nevük mellőzését kérő szakemberek a gondolatsort azzal is kiegészítik, hogy a külföldieket számos negatív élmény éri. Ezek közé sorolták a gyengébb közbiztonságot – főleg a téli időszakban –, továbbá azt, hogy a külföldi rendszám láttán vagy a magyar nyelv ismeretének hiányában egyes szolgáltatóknak, iparosoknak vastagabban fog a tolluk a számla kiállításakor.
A külföldiek kereslete az átlagosnál kisebb méretű nyaralóépületek iránt még megvan, s azt sem tartják bajnak, ha az ingatlan távolabb van a víztől. Ennek oka, hogy ma már a szegényebb uniós polgárok érdeklődnek a magyar tenger iránt, akik kevesebbet akarnak költeni itteni ingatlanuk fenntartására. Nyaralóra az északi part nyugati részén 15 millió forinttól lehet szert tenni, míg a távolabbi területeken, a víztől 20 kilométerre már ennek egyharmadáért is. A tótól való távolság mellett az árat döntően meghatározza a panoráma. Somlyai Szilárd ismertette, hogy a nehezebb értékesítés ellenére Hévíz még mindig sláger. Az ügyvezető szerint a magyarok inkább döntően befektetési jelleggel vesznek ingatlanokat. Különösen a panziók és a szállodák iránt nőtt meg a kereslet, amelyek megvásárlásához legtöbbször bankhitelt vesznek fel.
Bagoly Szabolcs, a balatonalmádi Bagoly és Társa Bt. tulajdonosa is arról számolt be, hogy a németek és az osztrákok ma már inkább eladóként jelennek meg, mintsem vevőként. Honfitársaink esetében pedig új jelenség figyelhető meg: például sokan veszprémi lakásukat akarják eladni, s annak árán szeretnének Balatonalmádiban nyaralót venni. Csakhogy ez nem könnyű feladat, hiszen a kínálati oldalon – a szobakiadás visszaesése miatt – megjelenő ingatlanok nagyméretűek, többszobásak, áruk a 20-22 millió forintot is eléri. Kereslet viszont inkább a 10-15 milliós ingatlanokra van – tette hozzá.
***
Jönnek a nyugdíjasok?
Egyes vélekedések szerint az Európai Unió jövő évi bővítését követően akár több tízezer nyugat-európai nyugdíjas letelepedése várható Magyarországon, különösen a gyógyfürdők és a tavak mentén. A magas nyugat-európai nyugdíjjal ugyanis még mindig kiváló életszínvonal érhető el hazánkban. Ennek viszont némileg ellentmond, hogy az idős emberek inkább a megszokott környezetet részesítik előnyben, s kerülik a kockázatot, a költözést.
Budapesti autós üldözés: Magyar Péter és Gyurcsány most közösen hazudott egy hatalmasat