A németek már inkább eladnak, mint vesznek

Úgy látszik, nemcsak a víz tűnt el a Balatonból, hanem a külföldi ingatlanvásárlók is. A lapunk által megkérdezett ingatlanszakértők egyöntetűen állítják, hogy a külföldiek körében több az eladó, mint a vevő. Ma még azt sem tudni, hogy az M7-es továbbépülését követően a horvát tengerparton vesznek-e nyaralót a magyarok vagy a Balaton déli partján, a nyugati medencében. Utóbbi területen már a sztrádaépítés hírére is drágulás figyelhető meg.

2003. 05. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben a magyar vásárlók körében növekszik a kereslet a balatoni nyaralók iránt, a külföldiek esetében csökkenésről beszélhetünk. Sőt inkább az figyelhető meg, hogy eladják ingatlanjaikat – nyilatkozta lapunknak Szász István, a siófoki Balaton-régió Ingatlanközvetítő Kft. tulajdonosa, a Balaton-környéki Ingatlanforgalmazók Egyesületének elnöke. Hozzátette: a magyar vásárlók összetételét illetően vegyes a kép. A vevők között számos társadalmi csoport megtalálható, így például a városi ingatlanukat eladó idősebb emberek, a vállalkozók vagy a huszonéves topmenedzserek is.
Szász István kiemelte: az új építésű ingatlanok és a telekárak – az ingatlanfejlesztők hasznát és az inflációt is kalkulálva – emelkednek. Az új építésű apartmanok, nyaralócentrumok rendkívül jó helyen, főleg a parti sávban, illetve a városok melletti csöndes területeken találhatók. Ezek magasabb bekerülési árán a beruházók nem spórolnak – tette hozzá az elnök, majd rámutatott: a használt nyaralók esetében a külföldiek által generált, négy-öt éve még erősen érezhető árfelhajtó hatás mára megszűnt, s az árak másfél-két éve vagy stagnálnak, vagy egyes esetekben akár 10-15 százalékkal visszaestek.
A szakember az adásvételekkel kapcsolatban ismertette: manapság leginkább a 10-15 millió forint értékű ingatlanok a keresettek. Ezen ár alatt szinte már nincs is pihenőingatlan, míg a húszmillión felüli nyaralók nehezebben értékesíthetők. Igaz, van egy réteg, amelynek tagjai a minden extra berendezéssel és szolgáltatással felszerelt nyaralókat és apartmanlakásokat keresik. Az árakról Szász István kifejtette: az új építésű apartmanok négyzetméterára 500 ezer forint körül mozog, a volt hotelekből kialakítottaké 250–300 ezer között. A régebben épült, felújítatlan társasüdülők négyzetmétere pedig átlagosan 125 ezer forinton cserél gazdát. Az ikerházak a leválaszthatóság hiánya miatt továbbra is csak nehezebben adhatók el.
Az elnök szerint a legfelkapottabb terület Balatonszéplak és Zamárdi térsége. Arra a kérdésre, hogy az M7-es továbbépítése milyen hatással lehet a Zamárdi és a Balaton nyugati csücske közötti terület ingatlanpiacára, Szász István nem kívánt prognózist adni. Annyit azért elmondott, hogy a jövőben a fizetőképes kereslet, a szokások és a turizmus alakulása fogja meghatározni, hogy inkább a horvátországi tengerpart lesz a felkapottabb a magyarok körében, vagy pedig a magyar tenger ingatlanpiaca kap újabb lendületet.
A balatonboglári Sohár Mérnök- és Ingatlaniroda szakértője, Juhász Tamás lapunknak elmondta: az M7-es autópálya továbbépítésének híre már most is az ingatlanárak némi emelkedését hozta azokon a településeken, amelyek a későbbiekben a sztrádán könynyebben elérhetők lesznek. Úgy véli, ez a jelenség leginkább Balatonfenyvesen tapasztalható. Az értékesítés jelenlegi helyzetéről megjegyezte, hogy a vevők döntő része magyar. A szakember szerint a lakóparkokban lévő ingatlanokat, apartmanokat könnyedén el lehet adni, míg a többi nyaraló esetében már nehezebb a helyzet, mint néhány évvel ezelőtt. Az árakról általánosságban annyit mondott, hogy a használt nyaralók négyzetméterára – a parti sávban is – 200 ezer, az újaké 200– 350 ezer forint. Juhász Tamás szerint hazánk uniós csatlakozása sem fogja komolyan befolyásolni a jelenlegi árakat.
Az északi parton inkább eladni akarnak az emberek, még akkor is, ha húsz százalékot veszítenek rajta – nyilatkozta lapunknak Somlyai Szilárd, a keszthelyi Vakáció Ingatlanközvetítő Kft. tulajdonosa, majd kiemelte, hogy a jelenség a külföldiek körében jobban megfigyelhető. A külföldiek döntését firtató kérdésünkre az ügyvezető azt felelte: amikor az év végén odahaza elkezdik számolgatni magyarországi ingatlanuk költségvonzatát, rájönnek, hogy ez nem is olyan olcsó mulatság. A kommunális díjak, a helyi adók és távollétükben az ingatlan állagmegóvására és a kert fenntartására kifizetett összegek sok számjegyű számlát eredményeznek. Más, nevük mellőzését kérő szakemberek a gondolatsort azzal is kiegészítik, hogy a külföldieket számos negatív élmény éri. Ezek közé sorolták a gyengébb közbiztonságot – főleg a téli időszakban –, továbbá azt, hogy a külföldi rendszám láttán vagy a magyar nyelv ismeretének hiányában egyes szolgáltatóknak, iparosoknak vastagabban fog a tolluk a számla kiállításakor.
A külföldiek kereslete az átlagosnál kisebb méretű nyaralóépületek iránt még megvan, s azt sem tartják bajnak, ha az ingatlan távolabb van a víztől. Ennek oka, hogy ma már a szegényebb uniós polgárok érdeklődnek a magyar tenger iránt, akik kevesebbet akarnak költeni itteni ingatlanuk fenntartására. Nyaralóra az északi part nyugati részén 15 millió forinttól lehet szert tenni, míg a távolabbi területeken, a víztől 20 kilométerre már ennek egyharmadáért is. A tótól való távolság mellett az árat döntően meghatározza a panoráma. Somlyai Szilárd ismertette, hogy a nehezebb értékesítés ellenére Hévíz még mindig sláger. Az ügyvezető szerint a magyarok inkább döntően befektetési jelleggel vesznek ingatlanokat. Különösen a panziók és a szállodák iránt nőtt meg a kereslet, amelyek megvásárlásához legtöbbször bankhitelt vesznek fel.
Bagoly Szabolcs, a balatonalmádi Bagoly és Társa Bt. tulajdonosa is arról számolt be, hogy a németek és az osztrákok ma már inkább eladóként jelennek meg, mintsem vevőként. Honfitársaink esetében pedig új jelenség figyelhető meg: például sokan veszprémi lakásukat akarják eladni, s annak árán szeretnének Balatonalmádiban nyaralót venni. Csakhogy ez nem könnyű feladat, hiszen a kínálati oldalon – a szobakiadás visszaesése miatt – megjelenő ingatlanok nagyméretűek, többszobásak, áruk a 20-22 millió forintot is eléri. Kereslet viszont inkább a 10-15 milliós ingatlanokra van – tette hozzá.
***
Jönnek a nyugdíjasok?
Egyes vélekedések szerint az Európai Unió jövő évi bővítését követően akár több tízezer nyugat-európai nyugdíjas letelepedése várható Magyarországon, különösen a gyógyfürdők és a tavak mentén. A magas nyugat-európai nyugdíjjal ugyanis még mindig kiváló életszínvonal érhető el hazánkban. Ennek viszont némileg ellentmond, hogy az idős emberek inkább a megszokott környezetet részesítik előnyben, s kerülik a kockázatot, a költözést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.