A robotizálás és a mesterséges intelligencia elkerülhetetlen elemei a jövő hadviselésének

Sokan üdvözlik a robotika és a mesterséges intelligencia folyamatos térnyerését, azonban vannak, akik bizalmatlanok. Németh Gergely szerint a bizalmatlanokat meg kell győzni, mivel nemcsak a civil világban, de a hadiparban is ez a jövő. Azonban azt kiemelte, hogy egy új technológia behozatala mindig lassan fejt ki szervezeti hatásokat.

Fotó: MTI/Soós Lajos

A gyakorlati felhasználó oldaláról számtalan olyan problémával nézünk most szembe a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatban, amelynek van történelmi analógiája és van gyakorlati tapasztalata – jelentette ki Németh Gergely az AI Summit 2025 konferencián. A Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) vezérigazgatója rámutatott: az MI korszakát éljük, ami nem meglepetés, hiszen 6–12 hónap alatt duplázódnak a számítási kapacitások.

Németh Gergely (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Ez nem azt jelenti, hogy egy végtelen fejlődésnek nézünk elébe, vannak fizikai korlátjai az MI fejlődésének

– hangsúlyozta Németh Gergely. Hozzá tette: azonban az megfigyelhető, hogy minden, amit gondoltak, az hamarabb következik be, ugyanis azt látni, hogy alábecsülték az MI fejlődését.

Az MI mindenhol ott van és egyre jobban terjed és egyre több területen alkalmazzák, egy exponenciális fejlődésnek lehetünk a tanúi – jelentette ki a vezérigazgató.

A mesterséges intelligencia a védelemben

Az MI három fő területen van jelen a védelemben: az egyik a pilóta nélküli rendszerek, a másik a kiképzés és szimulációs rendszerek, a harmadik pedig a logisztika – foglalta össze előzetesen Németh Gergely. Majd emlékeztetett: a logisztikai területről Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábban már beszélt az előadásában.

Azt lehet látni, hogy a teljes globális védelmi kiadások 1,6 százaléka megy el jelenleg az MI-re. de ez meg fog háromszorozódni a következő tíz évben

– hangsúlyozta a vezérigazgató. Hozzátette: az összes védelmi kiadás három fő tételt tartalmaz: személyügyi kiadásokat, amely a haderők átlagában hatvan százalékot tesz ki, a működési kiadások húsz százalékot, míg a kutatás-fejlesztés szintén húsz százalékot.

Ez azt eredményezi, hogy például a célazonosítás, célbemérés, csapásmérés területén 6–24 hónapos fejlesztési ciklusok vannak. Ez azt jelenti, hogy ennyi idő alatt teljesen más minőségű rendszer jön létre egy egy korábbi alap alapjára – ismertette Németh Gergely.

A pilóta nélküli rendszerek fejlesztési ciklusáról elmondta, hogy általában tíz hónap egy teljes fejlesztési ciklus, azonban egy olyan országban, amely egzisztenciális fenyegetés alatt van, akár három hónapra is csökkenhet ez az idő.

Míg a kiképzésszimuláció terén 6–12 hónapos fejlesztési ciklusokkal lehet számolni – jegyezte meg a vezérigazgató.

Drasztikusan felgyorsult fejlesztési ciklusok és drasztikusan emelkedő beszerzések jellemzik most a világot

– hangsúlyozta Németh Gergely.

A vezérigazgató feltette a kérdést: „akkor tehát minden MI lesz?”, válaszában azonban egyértelműsítette, hogy nem erről van szó. Mivel egy új technológia behozatala lassan fejt ki szervezeti hatásokat.

– Az emberi tényezők figyelmen kívül hagyása szintén hiba lenne. Mérések bizonyítják, hogy bár az emberek nagy része bár pozitívan nyilatkozik például a robotokkal kapcsolatban, de vannak olyanok, akik bizalmatlanok az olyan technológiai fejlesztésekkel, mint az MI – mutatott rá Németh Gergely. Majd hangsúlyozta:

azon kell dolgozni, hogy ezek a bizalmatlan emberek is megszokják a robotizálást és a mesterséges intelligenciát, ugyanis ezek elkerülhetetlen elemei a jövő hadviselésének.

Borítókép: Németh Gergely (Fotó: MTI/Soós Lajos)