A mesterséges intelligencia a magyar honvédségbe is beépült

Algoritmusok a frontvonalon címmel tartott előadást a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a korábbi analóg fegyverrendszereink lecserélődtek, helyükre modern és nagymértékben digitális adatokkal dolgozni képes fegyverrendszerek érkeztek meg.

Fotó: MTI/Purger Tamás

A magyar haderőfejlesztés 10-15 éve egy előre elgondolt logika szerint zajlik, amely egy piramishoz hasonlítható, amelynek az alsó szintjén már nagyon jól állunk – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf az AI Summit 2025 konferencián. A honvédelmi miniszter az Algoritmusok a frontvonalon című előadásán azzal kezdte, hogy Orbán Viktort idézte: „a magyar hadseregnek technológiai fölényre kell szert tennie, egyfajta precíziós hadseregre van szükség”.

Fotó: MTI/Purger Tamás

Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelezte, hogy a piramis alsó szintjének fejlődéséhez szükséges „zöld vasak” már megérkeztek. – A korábbi analóg fegyverrendszereink lecserélődtek, helyükre modern és nagymértékben digitális adatokkal dolgozni képes fegyverrendszerek érkeztek meg – tette hozzá.

– Az emberek tekintetében is nagyon nagy előrelépést tettünk, mára egy megújuló szellemiségű és fiatalabb katonatiszti, altiszti és legénységi állomány áll ezek mögött a zöld vasak mögött. Hiszen azok a képességek, amik ezekben rejlenek már másfajta katonát is igényelnek – mondta el a honvédelmi miniszter. Hozzátette: mind a hivatásos, szerződéses, mind a tartalékos állomány toborzóprogramjai nagyon sikeresek és a megtartásban is sokat fejlődtek.

A piramis következő szintje a digitalizáció. Amikor egy hadsereg úgy gondolkodik önmagáról, hogy az az adat, ami keletkezik, az egy erő és egy eszköz, akkor a mesterséges intelligencia (MI) erre tud ráépülni, és megsokszorozhatja az erejét – ismertette. Majd hangsúlyozta: 

ez az az irány, ami felé haladunk.

Az elmúlt évek haderőfejlesztésének köszönhetően a régión belül egyfajta meghatározó tényezőként tekinthetünk magunkra. Ez az előny pedig abból származik, hogy hamarabb kezdtük ezt a folyamatot – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Majd jelezte: azért, hogy ezt az előnyünket ne veszítsük el, koncentrálnunk kell a digitalizációra és az MI használatára és alkalmazására.

A mesterséges intelligencia több területen és több módon épül be a haderőbe. 

Ezek közül a honvédelmi miniszter elsőként a digitális hadszintérről beszélt.

A mesterséges intelligencia átlátja az adatokat

– A különböző adatok egy egységes digitális platformra kerülnek a vezetők elé és az ebből levont következtetések egy minőségileg új harcvezetést tesznek lehetővé. Az MI-t mostanra erre a digitális adattömegre vezették rá, ez olyan mértékben növelte meg az adatfeldolgozó képességet, amely új minőségi szintet hozott létre – ismertette a honvédelmi miniszter. Hozzátette: a hadszintéren különböző szenzorok szolgáltatják az adatokat, amelyek van, hogy egymásnak ellentmondó adatokat szolgáltatnak, ezekből az MI döntésre használható anyagokat tud készíteni.

A jelentések feldolgozása is átalakult a digitális hadszintéren, hiszen itt az MI olyan mintázatok felismerésére képes, amelyek egybefoglalják a digitális adatokat és a katonák jelentéseit – mondta. Majd rámutatott: nyilvánvalóan továbbra is a parancsnokok viselik a döntések felelősségét.

Magyarországon is megindult ez a folyamat, a honvédség digitalizációja évek óta tart és egyre jobban gyorsul

– hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Az MI szimbiózisa a katonákkal

Egy másik olyan terület, amelybe beépül az MI, az maga a katona. Ugyanis a felszerelésük tartalmaz olyan szenzorokat, amelyek a katonákat passzív adatszolgáltatókká teszik. Emellett a felszerelhetők még olyan eszközökkel, amelyek magáról a katonáról szolgáltatnak adatot. Ezek az adatok a harc irányítói számára rendkívül fontosak, hiszen látnak mindent, ami a hadszintéren történik – magyarázta a honvédelmi miniszter. Majd jelezte: 

mindez nagyban csökkenti a harctéri veszteségeket és növeli az ütőképességet.

Az autonóm rendszerek térhódítása

– A MI szempontjából fontos terület még az autonóm rendszerek fejlesztése, amely téren hatalmasat lépett előre a világ – szögezte le Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Majd ismertette: 

ezen a téren Magyarország is fejlődött, mivel egy olyan fegyverrendszer jelent meg a honvédségben, amely egy kicsit drón, egy kicsit autonóm rendszer és egy kicsit tüzérségi eszköz. Ez a cirkáló lőszer.

Ez elindítás után folyamatos képi információt ad a harctérről, ha parancsot kap, akkor autonóm módon követve a célt meg tudja azt semmisíteni, ha pedig nem kap ilyen parancsot, akkor pedig vissza tud térni.

A mesterséges intelligencia a katonák kiképzésében is egyre nagyobb szerepet játszik. A VR-szemüvegek segítségével a kiképzések kockázatmentesek és költséghatékonyak. Mindez az MI-vel kombinálva az objektív visszajelzés eszközét adja a kezünkbe. – Ezzel a katona teljesítménye precízebben és hitelesebben mérhető – tudatta a katonai kiképzés részleteit a honvédelmi miniszter.

Nemcsak a civil, de a katonai logisztikában is fontos az MI

A mesterséges intelligencia nemcsak a civil világban, de a magyar honvédség által is használt eszköz – hívta fel a figyelmet a miniszter. Majd jelezte: a honvédségnek a Bakonyban van egy olyan új logisztikai bázisa, amely már nagy mértékben digitalizált módon kezeli az ott lévő hatalmas mennyiségű anyagot.

Itt az MI használata lehetőséget ad arra, hogy a különböző mintázatok alapján előre meg lehessen mondani, hogy miből, mikor és mennyire lesz szükség, valamint a karbantartási munkálatokat is tervezhetővé teszi

– emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A jövő kihívásai

– Nemzeti haderőt építünk, amely a NATO szövetségi rendszerén belül működik, az ezek közötti adatalapú együttműködés korlátokba ütközik, hisz nyilvánvalóan mindenki védi a saját katonai titkait – mutatott rá a honvédelmi miniszter. Majd felhívta a figyelmet: 

Az MI viszont ezeken gondolkodás nélkül átlép és igen nagy kalamajkát tud okozni, ezért a technológiával szemben is biztosítani kell, hogy a nemzeti titkaink védettek legyenek.

– De jogi és etikai kérdések is felmerülhetnek – tette hozzá.

Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf (Fotó: MTI/Purger Tamás)