ÁSZ-vizsgálat a vasútfejlesztésről

Döntően az Európai Unió forrásaiból tovább folytatja a MÁV Rt. a Trieszt–Zalalövő–Budapest–Záhony–Kijev vasúti korridor hazai szakaszának teljes felújítását. Az Állami Számvevőszék megfelelőnek találta a 2001 júniusában átadott Zalalövő–Bajánsenye vasútvonal építését.

Zalaegerszeget is elkerülhetik az V. számú páneurópai korridoron közlekedő nemzetközi tehervonatok, mivel a város határában átadták az 1,8 milliárd forintért épült vasúti vágányt. Az új infrastrukturális létesítmény a Boba– Zalalövő között lévő vasútvonalon helyezkedik el, amit döntően az EU ISPA-forrásaiból újít fel a MÁV Rt. Mint ismeretes, az EU 380 millió eurónyi ISPA-forrást bocsát hazánk rendelkezésére 2007-ig, amiből három vasúti fővonalat építhet át a MÁV. A közel százmilliárd forint értékű projektek finanszírozásához ötvenszázalékos mértékben járul hozzá az unió, negyven százalék hitel, tíz százalék pedig költségvetési, illetve MÁV-forrás. A Boba– Zalalövő nemzetközi vonal egyes szakaszain jelenleg 60–80 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a vonatok: a vágányhálózat felújítását, illetve a távközlő- és biztosítóberendezések átépítését követően megszűnnek a lassújelek, és 100–120 kilométerre emelkedik a haladási sebesség.

A Magyar Köztársaság Állami Számvevőszéke és a Szlovén Köztársaság Állami Számvevőszéke elkészítette jelentését az 1998–2001 között épült Zalalövő–Hódos– Puconci vasútvonalról, amely szintén az V. számú korridor része. A jelentés rámutat: Magyarországon a tizenkilenc kilométer hosszú vonal 117,37 millió euróért – 24,1 milliárd forint –, míg Szlovéniában a huszonöt kilométer hosszú vasút 107,96 millió euróért épült.

(Magyarországon a két kilométer hosszú viadukt drágította meg jelentősen a beruházást.) Az építkezés során a hazai szakaszon 4,6, Szlovéniában pedig 42,7 százalékkal változott – főként az áfa bevezetése miatt – az alapokmányokban jóváhagyott beruházási érték. A számvevőszékek megállapították, hogy az előre nem látható növekedést mindkét országban megfelelően alátámasztották, illetve dokumentálták. A vasúttársaságok olyan dokumentációkat szolgáltattak, amelyek lehetővé tették a beruházások átláthatóságát. A közbeszerzési eljárások összehasonlításából kitűnik, hogy a magyar beruházó a nemzetközi pályázatok lebonyolításával nagyobb versenyt biztosított az ajánlattevők között.

A vasúttársaságok a vonal gazdaságossági mutatóit nem azonos alapelvek figyelembevételével számították ki. A cégek a tervezett teherszállítások alapján végezték el a számításokat, amikor még tényleges adatok nem álltak rendelkezésre. A számvevőszékek ezért javasolják mindkét társaságnak, hogy az üzleti év lezárása után számítsák ki újból a vonal gazdaságossági mutatóit.
Megállapították ugyanakkor, hogy az építési munkákat nem fejezték be teljes mértékben. Még mindkét országban dolgoznak az új típusú jelző- és biztosítóberendezéseken és a megvásárolt földek tulajdonjogi bejegyzésén. A kisajátítási kártérítéseket még nem fizették ki teljes mértékben.

A számvevőszékek jelentései szerint a vasútvonal forgalma folyamatosan emelkedik, de 2002-es adatok alapján még nem valósultak meg az elvárt növekedési ütemek. Hazánk és Szlovénia között az öszszes teherszállítmány 47,7 százalékát szállították az új vonalon. A társaságoknak elsősorban más vasútvonalakról sikerült árut szerezniük. A személyszállító vonatok kihasználtságát nem találták megfelelőnek, az új vonal létesítésével viszont a helyi lakosság olcsóbb szolgáltatásokhoz jutott.

Elkészült a századik elővárosi kocsi.
Átvette tegnap a MÁV Rt. a Bombardier MÁV Kft. által felújított századik elővárosi vasúti kocsit. A vasúttársaság 2001 októberében írt alá szerződést a dunakeszi járműjavítóval 136 elővárosi forgalomban közlekedő személyvagon átalakítására. A projekt értéke 10,3 milliárd forint, a fejlesztéshez szükséges összeget hitelként az EBRD biztosítja a MÁV-nak. A felújítás során a harmincéves járművek elhasználódott alkatrészeit, az oldalfalakat és a tetőt is kicserélik, korszerűsítik a futóműveket és a fékrendszert. (P. G. I.)