Áttörést jelentő ítélet Benes-ügyben

Nagy feltűnést keltett Csehországban a Hradec Králové-i megyei bíróság minapi döntése arról, hogy a kelet-csehországi Opocno reneszánsz várkastélyát és a hozzá tartozó erdőket, valamint földtulajdont a Colloredo Mansfeld család örököse visszakapja.

A történelmi csehországi nemes családok közé tartozó Colloredo Mansfeldek vagyonának egyetlen örököse, a váltakozva Görögországban, Ausztriában és Csehországban élő, 66 éves Kristina grófnő kilenc évig pereskedett a cseh állammal, míg végül is elérte célját: visszaszerezte tulajdonosi jogát nemcsak az opocnói várkastélyra, de a közeli angolparkra, vadászlakra, nyaralóra és a városka területén levő történelmi épületegyüttesre. A várkastély, amely csaknem háromszáz évig volt a család kezén, gazdag festmény-, fegyver- és néprajzi gyűjteményéről is híres. A gyűjtemények értékét több milliárd koronára becsülik. 1813-ban a kastélyban is tanácskoztak az európai nagyhatalmak a Napóleon ellen kötendő szövetség ügyében.
A szerencsés grófnő az elmúlt két évben már visszaperelt a cseh államtól 4800 hektárnyi erdőt s vagy húsz épületet.
A per előzménye, hogy a várkastélyt 1942-ben a hitlerista megszállók elkobozták, mivel tulajdonosa ellenséges magatartást tanúsított a Harmadik Birodalommal szemben. A háború után a vagyon a Benes-dekrétumok alapján állami tulajdonba került. A hatóságok Josef Colloredo Mansfeld grófot német nemzetiségű megbízhatatlan, a nácikkal együttműködő személynek nyilvánították. A gróf 1947 végén családjával együtt Ausztriába emigrált, majd Kanadában telepedett le.
A bíróság döntése nem tetszik a műemlékvédőknek, szerintük az a cseh jogrendhez tartozó Benes-dekrétumok alapján hozott intézkedések precedens értékű kétségbevonását jelenti. Ha a legfelsőbb bíróság helyet adna fellebbezésüknek, legalább a vagyon kiadásának késleltetését érnék el. Azzal érvelnek, hogy a grófot nem üldözték a háború alatt, állítólag német állampolgárságért is folyamodott, s ez szerintük egyenlő a kollaborálással. A bíróság azonban a grófi család jogi képviselőjének adott igazat, aki azt bizonyította, hogy Colloredo Mansfeld a nácizmus ellensége volt és sose folyamodott birodalmi állampolgárságért. Indoklásában a főúri vagyonok háború utáni elkobzását a zsidó vagyon kisajátításához hasonlította. A döntésről Kristina grófnő csehországi képviselője, Ruzena Vlasáková így nyilatkozott: Nagy dolog az igazságosság. Ha valaki valamit mástól ellopott, azt vissza kell neki adni!
Nem tetszik a bíróság döntése Pavel Dostál kulturális miniszternek sem, jóllehet az ítéletet tiszteletben tartja. A benesi dekrétumok áttörésének, újabb kárpótlási igényeket előidéző esetnek minősíti az ítéletet. „A jog néha nem egyezik az igazságossággal” – mondta. Ugyanakkor az opocnói polgármester a döntést egy régi sérelem orvoslásának tekinti, mert szerinte a Colloredók ártatlanok.
Csehországban számos, a monarchia történetéből ismert főúri család, mint például Belcredi, a Czernin, a Kinsky, a Collowrat, a Lobkowicz, a Sternberg és a Schwarzenberg család szerezte vissza a rendszerváltás után vagyonának jelentős részét, kastélyokat és több ezer hektárnyi erdőséget, földbirtokot. Petr Mares miniszterelnök-helyettes, a Szabadság Unió–DEU elnöke egyik nem régi nyilatkozatában síkra szállt a német nemzetiségű cseh állampolgárok kárpótlása mellett, amennyiben jogrendbe ütköző sérelmek érték őket. Szerinte voltak törvénysértések ezen a téren, tehát meg kell találni az utat a sérelmek orvoslására.
Václav Klaus cseh államfő, aki a Benes-dekrétumokat lezárt ügynek tekinti, a müncheni nemzetközi gazdasági fórumon találkozott Edmund Stoiber bajor miniszterelnökkel. Stoiber a találkozó után újságírók előtt kifejtette: az, hogy pártjának (CSU) képviselői az Európai Parlamentben Csehország uniós csatlakozása ellen szavaztak, nem a cseh tagság, hanem a benesi dekrétumok ellen irányult. A dekrétumokat Bajorország továbbra is „nyitott problémának” tekinti. A cseh parlament alsóházának szociáldemokrata és kommunista képviselői egymondatos törvényjavaslatot terjesztenek elő, amely méltatja Eduard Benes egykori köztársasági elnök érdemeit az állam építése terén. Az ellenzéki polgári demokraták (ODS) azonban úgy vélekednek, nincs szükség ilyen törvényre, hiszen Benes érdemei, különösen a müncheni döntés után, megkérdőjelezhetők.