Belháború Indonéziában?

Nagy valószínűséggel újra a fegyvereké lesz a szó Acehben, az északnyugat-szumátrai indonéz tartományban a jakartai kormány – a lázadóknak adott fegyverek május 12-i határidővel történő beszolgáltatására felszólító – ultimátuma lejártát követően. A mintegy 3,4 millió acehi őslakos fegyveres függetlenségi harcát vezető Szabad Aceh Mozgalom (GAM) immár huszonhetedik éve küzd – az őslakosok többségének támogatását maga mögött tudva – a természeti erőforrásokban igen gazdag tartomány Indonéziától való elszakadásáért, a függetlenség kivívásáért.

Tűzszünetben állapodtak meg, az indonéz kormány és az acehi függetlenségi mozgalom vezetői 2002 decemberében amely az akkor már 26 éve tartó, mintegy tízezer, főként polgári áldozatot követelő függetlenségi küzdelmet volt hivatott lezárni. Az egyezmény értelmében a GAM-nak katonai raktárakba kellett volna leadnia fegyvereit, amivel egyidejűleg az indonéz hadsereg egységeit védekező állásokba vonták volna vissza. A fegyverek leadását a Genfben megkötött egyezmény szerint 2004-ben szabad választások, majd egy kormány felállítása követte volna Acehben. Mivel azonban a megállapodásban foglaltakat egyik fél sem tartotta be, az események a polgárháború kiújulásának irányába tartanak a szumátrai tartományban.
Aceh őslakosai számos vonatkozásban különböznek a 225 milliós Indonézia más népcsoportjaitól. Nyelvük nem a maláj nyelvcsaládhoz tartozik, eltér az indonéz szigetvilágban beszélt mintegy 300 regionális nyelvtől. Kultúrájuk, szokásaik mélyen az iszlámban gyökereznek, melynek előírásaihoz következetesen ragaszkodnak. Szemükben Indonézia szekuláris ország, ahol nem érvényesül a gazdasági, illetve szociális igazságosság, holott ezek az iszlám alapértékei. Éppen ezért a GAM célja egy iszlám állam létrehozása Szumátra szigetén, amely így nem csak az acehi területeket foglalná magában.
Az acehiek úgy érzik, a jakartai kormány és a Jáváról áttelepült migránsok kifosztják őket javaikból, miközben szegénységben tartják az őslakosságot. Az acehi kőolaj- és földgázlelőhelyekből származó bevételek felett Jakarta rendelkezik, s a pénzt a központi kormány nem forgatja vissza a térség fejlesztésére. A tengerpartot és a hegyi területek erdőségeit a túlnépesedett Jáva szigetéről bevándorlók ellenőrzik, megfosztva az őslakosságot a halászat és a fakitermelés kínálta gazdasági előnyöktől.
Az indonéz kormány a fegyverbeszolgáltatási határidő lejártát követően katonai csapásra készül a lázadók ellen. A már a térségben tartózkodó, 35 ezres katonai, illetve rendőri állományt a Jakarta Post beszámolója szerint a héten további hatezer fegyveressel erősítik meg.
Pénteken az indonéz rendőrség a tűzszünet ellenőrzésére hivatott, egyesített megfigyelő bizottság négy, a GAM-hoz tartozó tagját tartóztatta le korábbi bombamerényletekben való részvétel vádjával, miközben a csoport külföldi tagjait a hadsereg egyik vezető tábornoka Aceh elhagyására szólította fel. A háború küszöbönálló kitörésére utal az is, hogy vidékről emberek ezrei menekülnek biztonságot keresve, otthonaikat, javaikat hátrahagyva Banda Acehbe, a tartományi fővárosba. A kormány 200 ezer menekülttel számol, és 600 millió rúpiát utalt ki megsegítésükre.