Ezt írta Ady Endre, mikor értesült Paul Gauguin haláláról: a festő életműkiállítása péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeumban

Péntektől látogatható a Paul Gauguin (1848-1903) francia festőművész életművét bemutató, Bonjour Monsieur Gauguin - A posztimpresszionisták és szimbolisták körei című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, ahol az érdeklődők összesen 150 remekművel, köztük 80 Gauguin-alkotással találkozhatnak. A tárlat sok egyéb között rámutat, hogy Gauguin munkásságának és személyének egyaránt nagy hatása volt a hazai művészvilág nagyjaira is.

Paul Gauguin: Tahiti nők, 1890, Musée d'Orsay, Párizs

A tárlat egyik központi kérdése, hogy hogyan alakult Gauguin művészete a franciaországi évektől a pont-aveni korszakon és a martinique-i utazáson át Tahitiig. Kiemelt szerepet kap a japán művészet, Pissarro, Cezanne és Rembrandt hatása, valamint a Van Goghgal való kapcsolat, a Gauguin műveiben megjelenő egzotikus tájak, emberábrázolások és mítoszok pedig egy új, személyes és szimbolikus művészi világ kialakulását jelzik.

A kiállítás ugyanakkor Gauguin hatását is vizsgálja az európai művészetre, bemutatva a francia festőművész magyarországi recepcióját is Ady Endrétől Rippl-Rónai Józsefen és Fülep Lajoson át a modern magyar művészet képviselőiig.

Ady külön esszével emlékezett meg a festő haláláról, akiben a meg nem értett zseni szimbólumaként látta, az abszolút művészi igazság megtestesítőjének tartotta Gauguint. Mint írta: „Ebben a pillanatban már érzem, hogy e halotté az igazság. S fázós árnyékát látom, amint szökik Párizsból.” Ady mélyen átérezte Gauguin menekülését a civilizációból, a nyárspolgári társadalomból a primitív, tiszta világok (Tahiti) felé. Egy másik írásában (Egy szegény szálon) büszkén emlékezett meg arról, hogy a magyar festészet zsenije, Rippl-Rónai József még fiatalkorában, Franciaországban együtt dolgozott és barátkozott Gauguinnal, amikor a franciák még egyáltalán nem értették meg a mestert.
Ady számára Gauguin alakja a magányos, vívódó, a korral és a társadalommal szembeforduló modern művész archetípusa volt – olyasvalaki, akinek sorsában a saját, Magyarországon sokszor el nem ismert, támadott költői szerepét és küzdelmeit látta viszont.

Forrás: MTI/Bodnár Boglárka

A tárlat ívét 15 nagy szekció és 9 kisebb kiállításrész rajzolja ki, amelyek Gauguin művészetét kapcsolatok és művészi párbeszédek hálózatában mutatják be, és egymásra épülve vezetik végig a látogatót a francia festőművész pályájának meghatározó találkozásain, helyszínein és témáin.

A kiállításon a festőművész bretagne-i időszaka, a Szerelem erdeje és a fürdőzők témája, Martinique, majd a Van Goghgal közösen töltött arles-i időszak, illetve a tahiti korszak egyaránt önálló állomásként jelenik meg. A tárlaton olyan, a festő életművét meghatározó alkotásokkal találkozhatnak a látogatók, mint a párizsi Musée d’Orsay-ból kölcsönzött Tahiti nők, a londoni Tate-ből érkezett Faa Iheihe (Tahiti pasztorál), a New York-i The Metropolitan Museum of Artból kölcsönzött Két tahiti nő és a Los Angeles-i Hammer Museum Bonjour Monsieur Gauguin című festménye, amely egyben a kiállítás címét is adta.

A Szépművészeti Múzeum több mint két évtizedes, nemzetközileg elismert impresszionista és posztimpresszionista kiállítássorozata a 19. század művészetét korszerű művészettörténeti megközelítéssel, tudományos háttérrel, ugyanakkor a széles közönség számára is befogadható módon mutatta be. A Gauguin-tárlat ezt a szakmai és kiállításszervezési hagyományt viszi tovább  – emelte ki Geskó Judit.