Betegként Romániában

Keleti szomszédunknál egy újfajta népirtásról cikkeznek egyre többet a lapok: a társadalombiztosító anyagi csődje miatt a rászorultak hónapok óta nem jutnak hozzá az ingyenes vagy ártámogatott gyógyszerekhez. A kórházak jelentős részében elfogytak a műtétekhez szükséges segédanyagok is.
Ott tartunk, hogy a betegnek hosszú listát írunk, mit hozzon magával a kórházba fekvés előtt – mondja egy főápoló egy Hargita megyei kórházban. Arra kér, a település nevét se írjam ki, mert akkor megharagszik a megyei egészségbiztosító, és még hátrább sorolja őket a listán – idén egyébként egyetlen lejt sem kaptak gyógyszerre vagy segédanyagra. Az osztályok előbb a saját „dugikészletüket” élték fel vagy egymástól kunyeráltak, aztán rákényszerültek arra, hogy a beteggel hozassák be a gyógyszereket.
A bonyolult román egészségügyi rendszer ingyenes és ártámogatott gyógyszereket biztosítana a rászorulóknak, ám a jogosultak immár hónapok óta hiába állnak sorba a patikáknál: a magángyógyszertárak a csőd szélére kerültek a biztosító több százmilliós tartozásai miatt. A patikák a hó első munkanapján, egy-két óra alatt (!) kimerítik azt a keretet, amelyet az új helyzetben engedélyez számukra az egészségbiztosító, azután hiába az ingyenrecept, a beteg csak akkor jut hozzá a sok esetben életmentő medicinához, ha mélyen a zsebébe nyúl. Bizonyos gyógyszerek drágábbak, mint Amerikában! Ezt tette szóvá nemrég a bukaresti amerikai nagykövet is, aki azt sérelmezte, hogy egy humanitárius program keretében az AIDS-es betegeknek kedvezményes áron behozott nyugati gyógyszerek végül háromszoros áron jutnak el a végfelhasználóhoz.
Az egyenlők közt azonban vannak egyenlőbbek is: a katonák, rendőrök, titkosszolgálatiak, ügyészek és bírák saját egészségbiztosítójánál egyáltalán nincs krízis, ők sorállás és probléma nélkül jutnak hozzá a gyógyszerekhez. A védelem, közrend, nemzetbiztonság és igazságszolgáltatás egészségbiztosítási pénztárának „jó a menedzsmentje” – nyilatkozta az erdélyi Krónika című napilap kérdésére Dorin Oprescu elnök-vezérigazgató, kifejtve: a belügy, a honvédelem alkalmazottai és azok családtagjai azért jutnak könnyedén hozzá az ingyenes és ártámogatott gyógyszerekhez, mert az általa vezetett intézménynek sikerül jól gazdálkodnia az amúgy szűkös költségvetésből. Bár a törvény szerint bárki bármelyik biztosítótársaság tagja lehet (persze ha fizeti a díjat), a gyakorlat mégis más, civil ugyanis nem lehet tagja a rendszernek.
Az erdélyi napilap úgy tudja, hogy a fura társaság létrehozásáról rendelkező sürgősségi kormányrendeletet az RMDSZ-es Bárányi Ferenc minisztersége idején szövegezték, ám a temesvári orvos nem írta alá azt, sokak szerint ennek köszönheti a bukását is. A kormányrendeletet végül egy másik magyar miniszter, Hajdú Gábor írta alá.
Szakértők szerint a román egészségügynek a rendszerváltás utáni legmélyebb válsága annak köszönhető, hogy a kormány dönt a munkavállalók által befizetett pénzről, így gyógyszer helyett akár Székelyföldön épülő kaszárnyára is költheti azt. A patikusok megalázó helyzetbe kerültek: Maros megyében volt arra is példa, hogy a dühös betegek összetörték a bútorzatot, amikor kimerült a keret. Marosvásárhelyen például a tucatnál is több alkalmazottat foglalkoztató gyógyszertár gyakorlatilag havi hat-nyolc ingyenes receptet tud kiszolgálni a számára engedélyezett tízmillió lejes (mintegy hatvanhatezer forint – a szerk.) keretből.
Egy krónikus beteg esetében a havi gyógyszer átlagban másfél millió lejbe (tízezer forintba) kerül, ám a falun élő idősek többsége úgynevezett tsz-nyugdíjat, vagyis havi háromszáz-, ötszázezer lejt kap. Arról nincs felmérés, eddig hányan halhattak meg a gyógyszerhiány miatt, ám a román sajtóban egyre többen felteszik a kérdést: meddig tart még az újfajta népirtás?