Együttműködnek a magyar megfigyelők

A pár nappal ezelőtti bemutatkozást követően a magyar megfigyelők hétfőn első ízben vesznek részt az Európai Parlament plenáris ülésén. A négy parlamenti párt képviselői, félretéve a belpolitikai ellentéteket, együttműködésre törekszenek az uniós intézményben.

Befogadtak, elfogadtak és teljesen egyenrangúként kezeltek minket – összegezte a magyar megfigyelők eddigi benyomásait Tabajdi Csaba. A magyar küldöttség tegnapi négypárti sajtótájékoztatóján a szocialista politikus elmondta, hogy a magyar képviselők ezen a héten már részt vettek az európai parlamenti frakcióüléseken, a jövő héten pedig a plenáris üléseken lesznek jelen. Mint kifejtette: nagy figyelem övezi a megfigyelőket, így ezt az időszakot – tapasztalt képviselők tanácsa szerint – érdemes lesz kihasználni. A nemzeti érdekek és a pártpolitikai szempontok összefüggéséről szólva Tabajdi Csaba kiemelte, hogy minden európai parlamenti képviselő a saját választóinak tartozik felelősséggel. Hozzátette: nem lehet érdemi összeütközés a nemzeti érdek és a frakcióérdek között, és a frakciók közötti együttműködésre lehet számítani.
Hasonlóképpen nyilatkozott Szájer József (Fidesz – MPP) is, aki elmondta: azt szeretnék, ha minél szorosabb együttműködés alakulna ki a négy parlamenti párt között, bizottsági, plenáris és a pártcsoportok szintjén is. – Abban a pillanatban, hogy elhagyjuk az országhatárt, a legfontosabb, ami összeköt minket, hogy magyarok vagyunk – fűzte hozzá az ellenzéki politikus. Szájer József kiemelte azt is, hogy a Fidesz az Európai Néppárt (EPP) frakciójában a legnagyobb számú csoportot adja, és ez befolyásukat is jelentősen erősítheti. Mint mondotta: céljuk, hogy a bizottságokban való jelenléttel az Európai Parlament egész struktúráját lefedjék és minden szakterületre oda tudjanak figyelni.
Szent-Iványi István (SZDSZ) közölte, hogy a liberális frakcióban a szavazati jogot is felkínálták nekik, így gyakorlatilag teljes jogú tagként vehetnek részt a munkában. A szabad demokrata politikus – aki egyfajta felkészülési, illetve tanulóidőszakként jellemezte az előttük álló közel egy esztendőt – kifejtette azt is, hogy a képviselők a magyar álláspont erősítése érdekében komoly lobbierőt is kifejthetnek. Hozzátette: a közeljövőben két kulcsfontosságú téma lesz napirenden, melyek Magyarország szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak – a mezőgazdasági reform, illetve az új hétéves költségvetés előkészítése.
Kelemen András (MDF) szerint nagyon rugalmasan tudtak bekapcsolódni a munkába. Hozzátette: örömmel veszik a Fidesszel való szoros együttműködést az EPP-ben, és reményeik szerint ez kedvezően hat majd a két frakciónak az Országgyűlésben való kapcsolatára is.
***
Aktív megfigyelői státus. A EU-csatlakozási szerződés athéni aláírását követően, azaz április 16-tal kezdődött az aktív megfigyelői státus időszaka, amely a tényleges taggá válásig tart. Ebben az időszakban a csatlakozó országok képviselőit részvételi és hozzászólási joggal részt vehetnek az uniós intézmények ülésein, valamint a testületek munkáiban. Ám szavazati joggal 2004. május 1-jéig nem rendelkezhetnek. Az Európai Parlamentben – az elkövetkezendő közel egy esztendőben – 24 fős magyar delegáció vehet részt. A küldöttségben 10 MSZP-s, 9 fideszes, illetve 3 MDF-es és 2 SZDSZ-es képviselő kap helyet. Szakértők szerint Magyarországot ebben a periódusban várhatóan 150-200 fő képviseli majd az Európai Unió különböző intézményeiben. (MN)