Ellenzéki nem Gyurcsánynak

Nem támogatta tegnap az ellenzék Gyurcsány Ferenc kinevezését az illetékes bizottságban. Persányi Miklós viszont ellenzéki képviselőket is meg tudott győzni.

Meghallgatta Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszterjelöltet tegnapi ülésén a parlament ifjúsági és sportbizottsága, és 11 igen szavazattal, 10 ellenében támogatta kinevezését. Gyurcsány maga is elismerte, hogy eddig nem foglalkozott ifjúság- és sportpolitikával. Azért vállalta mégis a jelölést, mert őszintének látta Medgyessy Péter és a kormány szándékát egy új, generációs központú kormányzati politika megalkotására, és a rendszerváltás évtizedének lezárására – mondta.
A jelölt szerint a tárca 0,3 százalék körüli költségvetési részesedését több lépcsőben emelni kell – jelentette ki. Gyurcsány Ferenc kiemelte egy új ifjúsági törvény elfogadásának fontosságát. Nem látott okot arra, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB) a Nemzeti Sportszövetség alá rendeljék. Gyürk András, a bizottság fideszes alelnöke arról kérdezte a miniszterjelöltet, tesz-e feljelentést az ifjúsági ingatlanvagyon elherdálásának ügyében. Gyurcsány Ferenc válaszában elmondta, ha lesz olyan információ a birtokában, amely új vizsgálat elindítását indokolja, azt meg fogja tenni, de mint miniszterjelölt magánvéleményt erről nem kíván mondani. Gyürk a jelöltnek az új ifjúságpolitikával kapcsolatos kijelentéseit üres lózungoknak nevezte.

A környezetvédelmi bizottság 13 igen szavazattal (köztük Illés Zoltán, a testület fideszes alelnöke támogatásával), 7 tartózkodás mellett támogatta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszterré történő kinevezését. Persányi Miklós – aki eddig a Fővárosi Állat- és Növénykertet vezette – a paksi üzemzavarral kapcsolatos kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy különösen fontosnak tartja az őszinteséget és a nyilvánosságot az ilyen esetekben.
A jelölt kifejtette: több ezer milliárd forintnyi elvégzendő, a környezet védelmét szolgáló munkával szemben a költségvetésben csak százmilliárd forint áll rendelkezésre. Hangsúlyozta: a környezetvédelemre fordított források jelenlegi, a GDP 1,2 százalékát kitevő mértékét 2-2,5 százalékra kell növelni a fejlett országok gyakorlatához hasonlóan. Vízügyi területen pedig a Vásárhelyi-terv folytatása, de rugalmas kezelése mellett foglalt állást.