Kiújult a státusvita

Etnikai hovatartozástól függetlenül ítélné oda a kedvezményeket a státustörvény legújabb tervezete – hangoztatta tegnapi sajtótájékoztatóján Németh Zsolt. A Fidesz alelnöke szerint a kedvezménytörvény kapcsán a kormány által tervezett módosítás nem más, mint az eredeti jogszabály „magyartalanítása”. A volt külügyi államtitkár sajnálatát fejezte ki, hogy a módosításról a kabinet eddig nem egyeztetett az ellenzékkel. Németh Zsolt jelezte: a Fidesz a változtatás kapcsán egyeztet majd a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. A változtatást tipikus példának nevezte arra, hogy miként lehet valamit megőrizve megsemmisíteni.
Németh Zsolt hangsúlyozta: az európai elvárásokkal nem lehet a most megfogalmazott módosításokat indokolni, mivel az Európai Unió szintjén nincs egységes, hivatalos álláspont a kedvezménytörvény kapcsán. Az Európa Tanács döntése értelmében a júniusi közgyűlés napirendre tűzi a státustörvényt. Mint mondta: a jelentés kezdeményezi, hogy a nemzetfogalommal kapcsolatos kifogások kerüljenek ki a Jürgens-jelentésből, és elismeri egyúttal, Magyarország nincs nemzetközi jogi kényszer alatt abban a tekintetben, hogy kétoldalú megállapodás alapján módosítsa a státustörvényt. A képviselő tájékoztatása szerint a jelentés rögzíti azt is, hogy a jogszabály vonatkozásában a velencei bizottság döntése az irányadó. Németh Zsolt ezzel összefüggésben bírálta a kormányt, mert a kabinet figyelmen kívül hagyja a Máért novemberi, velencei döntést szem előtt tartó határozatát. A Fidesz-frakció elvárja a kormánytól, hogy térjen vissza a novemberi változathoz, amelynek érdekében módosító csomagot nyújt be a parlamentben. A politikus kritizálta, hogy a módosítással a beutazás és az itt tartózkodás kapcsán meg kívánják szüntetni a kedvezményeket. Mint mondta, a magyartalanítás folyamatában a magyarigazolvány elveszíti majd jelenlegi szerepét. Németh Zsolt úgy ítélte meg, hogy a változtatás veszélybe sodorja a határon túli státusirodák létét is. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekkel megbízott politikai államtitkára egy tegnap reggeli televíziós vitában cáfolta, hogy a kormány a kedvezmények körének szűkítését tervezi.
A státustörvény módosításáról az utóbbi hónapokban éles vita alakult ki a kormány és a határon túli magyar szervezetek között. Ez utóbbiak több kérdésben is meghátrálásra kényszerítették a Máért novemberi tanácskozásán konszenzusos formában elfogadott módosítástervezetet radikálisan megnyirbálni kívánó kormányzatot. A szomszédos országokban élő magyarok legitim képviselői és az ellenzéki pártok között teljes az egyetértés: az őszi változathoz képest nem szűkülhet a kedvezmények köre. Még a köztudottan MSZP közeli és a Máért-on vitatott képviseleti jogosultsággal rendelkező Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) sem tartja elfogadhatónak a státustörvény megnyirbálását. „Az UMDSZ határozottan kiáll amellett, hogy az eddigi törvénybe foglalt kedvezmények köre ne szűküljön, hanem ellenkezőleg, Magyarország politikai és gazdasági megerősödésével párhuzamosan fokozatosan bővüljön” – áll a szervezet minapi közleményében. A következő Máért-ülésen éles vita várható, ha a kormány nem változtat a jelenlegi tervezeten. Ezt jelzi a felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöki nyilatkozata. Bugár Béla a pozsonyi Új Szónak nyilatkozva kijelentette: az MKP továbbra is a magyarigazolványhoz köti a különféle kedvezményeket, miután megvannak a feltételek, amelyek alapján ilyen okmányt lehet kapni. A felvidéki politikus elmondta, tud olyan kezdeményezésről, miszerint esetleg nem kellene a kedvezményeket az igazolványhoz kötni. Bugár közölte: „ha az általunk kért és elfogadott javaslatok nem épülnek be a tervezetbe, nem maradunk csöndben”.
***
Késésben.
Hosszú hónapok óta késik a státustörvény beígért módosítása. Kovács László külügyminiszter még tavaly decemberre ígérte a változtatást. Később egy februári, azután márciusi, végül pedig egy EU-népszavazás utáni dátumot emlegetett a kormány a módosítások végső formájáról döntő Máért-ülés időpontjaként. Németh Zsolt úgy tudja: május 19-én, illetve 20-án kerül sor a tanácskozásra. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lapunknak nem erősítette meg a külügyi bizottság elnöke által említett időpontot. (P. I.)