Konzervatív siker Angliában

A konzervatív ellenzék várakozáson felüli győzelmét hozták a május 1-jei angliai és skóciai helyhatósági választások, a walesi és a skóciai helyi parlamentekben azonban a toryk továbbra sem tudták kikezdeni a kormányzó baloldali Munkáspárt dominanciáját.

A teljes adatsorok szerint Angliában és Skóciában a helyi tanácsi választásokon az Iain Duncan Smith vezette konzervatívok öszszességében a voksok 35 százalékát szerezték meg, a Labour 30 százalékot kapott, ugyanannyit, mint a harmadik legnagyobb országos párt, a Liberális Demokraták, ez utóbbiaknak azonban ez az eddigi legjobb teljesítményük helyi választáson.
Mandátumokra lebontva mindez azt jelenti, hogy a két tartomány elöljáróságaiban – amelyekben több mint 10 ezer tanácsi képviselői helyért folyt a verseny – a kormányzó Munkáspárt 769 mandátumot vesztett, a konzervatívok 537 helyet nyertek; ezek a számok jórészt megfelelnek a választások előtt a Labournek jósolt legroszszabb, illetve a toryknak előrejelzett legjobb lehetséges eredményeknek.
A mandátumveszteségek legfájdalmasabb következménye a baloldali brit kormány számára az, hogy olyan, több évtizede biztos kézzel tartott történelmi erősségekben lett oda a munkáspárti többség, mint Birmingham, Bristol és Coventry; vigaszdíjként viszont elnyerték a déli Plymouth kikötővárost a toryktól. A konzervatívok összességében 35 helyi tanácsot nyertek el a baloldaltól, és hét, korábban általuk ellenőrzött tanácsot vesztettek el; a Munkáspárt 33 tanácsot vesztett és négy ellenőrzését nyerte el a toryktól.
Jobb- és baloldalon egyaránt riasztónak nevezték a brit szélsőjobb relatív előretörését. A bevándorlók hazatelepítésének ügyét zászlajára író Brit Nemzeti Párt az etnikai zavargásoktól sújtott, meglehetősen lerobbant észak-angliai Burnley tanácsában a második legnagyobb párt lett.
Helyi parlamenti választásokat Skóciában és Walesben tartottak; ezeken az erőpróbákon a Munkáspárt sokkal jobban szerepelt. Skóciában, veszteségekkel ugyan, de továbbra is a Munkáspárt a legnagyobb párt. A Labour után következő második legnagyobb párt, a tartomány független államiságáért küzdő Skót Nemzeti Párt arányaiban sokkal nagyobb veszteséget szenvedett. Walesben, a skóciainál szűkebb hatáskörű, 60 fős helyi nemzetgyűlésben viszont a kormányzó baloldalnak kétfős mandátumnyereséggel éppen 30 képviselője lesz, ami elég az ellenőrző többséghez.