Kutatnak a túlélők után

Megfeszített erőkkel kutatnak túlélők után a mentőalakulatok a törökországi Bingöl városában és környékén, ahol csütörtök reggel erős földrengés pusztított. Reggelig újabb hét diákot szabadítottak ki a romok alól, ahol még mindig 80-an lehetnek. A természeti csapás halálos áldozatainak száma akár a kétszázat is elérheti. A miskolci speciális mentők segítségét nem kérték.

Folytatják a túlélők utáni kutatást a mentőalakulatok a Törökország délkeleti részén lévő Bingöl tartomány azonos nevű városában és környékén, ahol csütörtökön kora hajnalban erős, a Richter-skála szerint 6,4-es magnitúdójú földrengés pusztított. A szakemberek nem adják fel a reményt, annak ellenére, hogy a Bingöl közeli településen összeomlott iskolai kollégium romjai alól tegnap reggelre csak hét újabb diákot tudtak kiszabadítani – olvasható a BBC honlapján.
– Folytatjuk a keresést, mert még mindig hallunk hangokat a törmelék alól – közölte a brit televízióval Mustafa Yildiz, az állami krízisközpont szóvivője. A távoli településeken élő szegény gyerekek szállásaként szolgáló négyemeletes dormitórium maradványai között nehezen halad a munka; a különféle hírügynökségek szerint a romok alatt még mintegy 50-80 gyermek lehet. Az eltérés oka, hogy az épület 230 férőhelyes, ám senki nem tudja, hányan is voltak pontosan a falak közt a katasztrófa idején.
A török állami hírügynökség jelentésére hivatkozva a Reuters korábban arról számolt be, hogy a törmelékek alól 35 diák és egy tanár holtteste került elő. Huszonöt-haminc tanulót élve hoztak a felszínre a mentőalakulatok. Pontos információkhoz azért nehéz hozzájutni, mert a főként kurdok lakta, erdős, hegyvidéki terület elektromos kábelei és telefonvezetékei is megrongálódtak a természeti csapásban. A kollégium környékére aggódó hozzátartozók gyűltek csütörtök este, és a csípős éjszakát a szabadban töltve vártak híreket gyermekeikről. Sokan tegnap is puszta kézzel kaparták a törmeléket. Az épülethez időközben darukat szállítottak, ám az eszközöket nem használják, attól tartva, hogy megsérülhetnek a romok alatt rekedt gyerekek.
Bingöl városában tegnap mintegy ötezer ember tüntetett a kormányzó hivatala előtt, a nehéz gépek használatát és a nem elégséges segítségnyújtást bírálva. A rendőrök előbb a levegőbe lőttek, majd a köveket dobáló tüntetők közé hajtottak egy autóval. Hivatalos közlés szerint két ember megsérült, egy szemtanú viszont 4 halottról és 15 sebesültről számolt be.
A 17 másodpercig tartó földrengés miatt elhunytak számát a BBC 100-ra, a Reuters 150-re becsüli; a természeti csapás után felállított válságstáb eddig 83 halálos áldozatot regisztrált. Tayyip Erdogan török miniszterelnök szerint a régióban mintegy százan vesztették életüket. A földlökés és a több mint kétszáz utórengés sérültjeinek száma megközelíti az 500-at. A Vörös Félhold segélyszervezet már csütörtökön több ezer takarót, sátrat és élelmiszert küldött Bingöl tartományba, tegnap pedig több ország – köztük Görögország és Németország – , valamint az ENSZ is felajánlotta segítségét. A természeti csapás csak állami épületeket rongált meg. Törökországban – földrajzi helyzete miatt – gyakran pusztítanak földrengések, ezért egyre nagyobb a közfelháborodás a pályázatok kiírása nélkül, silány minőségű alapanyagokból, rossz technológiával, hanyagul épített házak miatt. A katasztrófa helyszínére látogató Tayyip Erdogan tegnap ígéretet tett arra, hogy bíróság elé juttat minden olyan építési vállalkozót, aki felelőssé tehető a veszélyes épületekért.
Bingölben utoljára 1971-ben pusztított földrengés, 900 életet követelve. Az elmúlt években három jelentősebb földmozgás történt Törökországban. 1998 júniusában 144-en haltak meg, ezren pedig megsérültek az ország délkeleti felén lévő Adanában. 1999. augusztus 17-én 17 ezren haltak meg Törökország északi felében, Izmit és Isztambul körzetében. Tavaly februárban 43 holttest került elő a romok alól Ayfon tartományban.
***
Nem kértek magyar segítséget. A miskolci speciális mentők nem utaznak Törökországba, mert a török miniszterelnök határozottan kijelentette: nincs szükségük külföldi segítségre, maguk is megbirkóznak a tennivalókkal – tájékoztatta lapunkat Csibi Károly, a Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsoport Közalapítvány elnöke. Elmondta: jó a kapcsolatuk a török hatóságokkal, hiszen több alkalommal is részt vettek a földrengések utáni mentésben. Hívás nélkül viszont nem vállalkoznak a munkára, hiszen diplomáciai támogatás és fogadókészség nélkül nemcsak biztonságukat nem garantálják, hanem akár azt is megtilthatják, hogy a helyszínre menjenek. Hozzátette: a katasztrófa ezer kilométerre Ankarától, szigorúan ellenőrzött, kurdok lakta vidéken történt, ezért is dönthettek úgy a törökök, hogy nem kérnek külföldi segítséget. (G. J. J.)