Már majdnem félúton a deficit

Áprilisban tovább növekedett az államháztartás hiánya: az első négy havi deficit 400,4 milliárd forintot ért el, ami megközelítőleg fele az éves előirányzatnak. Járai Zsigmond jegybankelnök bejelentette: az MNB várhatólag mérsékli decemberi inflációs prognózisát, ám arra is figyelmeztetett, hogy 2009–2010-ig is tolódhat az euró hazai bevezetése.

Tovább növekedett áprilisban az államháztartás helyi önkormányzatok nélkül számolt hiánya: az első négy havi deficit 400,4 milliárd forintot ért el, ami a teljes évre előirányzott mérték csaknem felének, 48,1 százalékának felel meg – derül ki a Pénzügyminisztérium tegnap kiadott gyorsjelentéséből. Áprilisban az államháztartás hiánya összességében 118,2 milliárd forinttal növekedett.
Az államháztartás alrendszerei közül a központi költségvetés egyenlege 275,6 milliárd forintos mínusszal zárt az első négy hónapban, ami meghaladja az egész évi előirányzat 48 százalékát. A társadalombiztosítási alapok 147,6 milliárdos hiánya az egész évre tervezett mérték 53,3 százalékát éri el, az elkülönített állami pénzalapok 22,8 milliárdos többlete pedig 64 százalékkal több a 2003 egészére tervezettnél. Az idén az államháztartás keresletszűkítő hatása kisebb lesz a vártnál, s a bérek továbbra is gyorsan növekednek, de az importált dezinfláció – az alacsonyabb olajárak és a világgazdasági recesszió következtében – ezt messze ellensúlyozza – nyilatkozta tegnap Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a távirati irodának.
A jegybank elnöke szerint az MNB ez évi inflációs várakozásai javulnak. Korábban azzal számoltak, hogy decemberben az egy évre visszatekintő áremelkedés 5,2 százalék lesz. Ezt a prognózist a legújabb elemzések alapján várhatólag hamarosan lefelé módosítják, 4,5-5 százalék közé.
A jegybankelnök szerint a magyar gazdaságnak jól jönne, ha sikerülne gyorsan, 2007-re vagy 2008-ra csatlakozni az euróövezethez. Sajnos azonban, látván a gazdaság tavalyi és idei teljesítményét és a lehetséges jövő évi teljesítményét, 2009 vagy 2010 realisztikusabb lehet – idézte Járait a Reuters hírügynökség.
Járai szerint kétségtelenül jobb lenne, ha a költségvetési költekezést sikerülne nagyobb mértékben visszafogni: emlékeztetett arra, hogy az MNB számításai szerint az államháztartás tavalyi, GDP-arányos hiánya az egyszeri és egyéb tételeket nem számítva, az ESA 95 elszámolási rendszer szerint 7,2 százalékot ért el. Ehhez viszonyítva számoltak úgy a jegybanknál, hogy az idén 1,2 százalékos keresletszűkítő hatás érvényesül. Jelenleg azonban már úgy látják a jegybank szakemberei, hogy ezt a költségvetésnek nem sikerült teljesítenie, s így az MNB módszerével számított államháztartási hiány meghaladhatja a 6 százalékot, azonban a világgazdasági helyzet az infláció szempontjából kedvező, így nem kell számolni az áremelkedések felgyorsulásával. – Most olyan kedvező állapotban van a magyar gazdaság, amikor az árfolyam, a kamatszint, az infláció és a növekedés összhangban van, így jelenleg nincs szükség jegybanki beavatkozásra – jelentette ki a jegybank elnöke.