Megfelezi a kormány a lakáshitelkeretet

Mindössze hat és fél milliárd forintot spórol a kormány a lakáspolitika átszabásával – derül ki abból a lapunk birtokába jutott előterjesztésből, amelyet László Csaba pénzügyminiszter készíttetett. Az elképzelés következtében apad az állami kamattámogatás mértéke, leszűkül az igénybevevői kör, s felére csökken a jelzálog-támogatással felvehető hitel összege.

Csökkenjen a kamattámogatás mértéke a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönöknél, a kiegészítő támogatásúaknál pedig növekedjék – áll abban, a lapunk birtokába jutott előterjesztésben, amelyet László Csaba pénzügyminiszter készíttetett a mai kormányülésre, ahol minden bizonnyal döntés születik az otthonteremtési támogatásokról. Az elképzelés mindkét fajta hitelnél egységesen a megelőző három hónapban kibocsátott, azonos futamidejű állampapírokhoz fog kötődni. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelzáloglevéllel finanszírozott hiteleknél a kamattámogatás-csökkenés használt lakás vásárlása, bővítése, korszerűsítése esetén négy százalékpontos, míg új lakás vásárlása esetén három százalékpontos lesz. Az új lakás építésekor, vásárlásakor a javaslat a fiatal házaspárok és gyermeket nevelők számára a kiegészítő kamattámogatás esetén egy százalékpontos emeléssel számol.
*
A terv szerint az ügyfél által fizetendő kamat- és költségplafon ötéves futamidejű jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek esetén használt lakás vásárlása, bővítése, korszerűsítése esetén hat százalék maradna, míg új lakás vásárlásakor, építésekor öt százalék lenne. Az öt évnél rövidebb futamidejű jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek esetében pedig használt lakásnál hét, új lakásnál hat százalék a plafon. Az intézkedések négyszázalékos banki marge-ot tételeznek fel, ami a javaslat szerint még így is magas.
A jelzáloglevéllel finanszírozott hitel felső határa 30 millió forintról 15 millióra csökken. Az állami támogatás időtartama továbbra is húsz év marad valamennyi támogatott hitelnél. A javaslat szerint egy családnak csak egy államilag támogatott hitele lehet. Ez alól kivétel, ha a szülő – nem tulajdonos adóstársként – nagykorú gyermekének vásárol(t) lakást. Az elképzelés szerint használt lakás vásárlása esetén az adásvétel közvetlen hozzátartozók között nem jöhet létre. A javaslat a lakásépítési kedvezmény emelésével (szocpol.) is számol: 2004. január 1-től az első gyermek után 800 ezer, a második és harmadik gyermek vállalása esetén 1,2-1,2 millió, a negyedik után 800 ezer, míg minden további gyermek után 200 ezer forint – áll a mai kormányülésre beterjesztett pénzügyminiszteri javaslatban.
Ma dönt a kormány az otthonteremtési támogatásokról – erősítette meg lapunk információját Csabai Lászlóné. A kormánymegbízott részleteket nem árult el, csupán annyit közölt, hogy nagy valószínűséggel döntés születik a kedvezményes hitellel felvehető összeg jelenlegi maximumértékének 30-ról 15 millióra történő mérsékléséről. Hozzátette: az otthonteremtést érintő döntések semmiféleképpen sem érintik a már felvett hiteleket. Egy konferencián a kormánymegbízott tegnap úgy fogalmazott: az előző kormány által elindított hitelek jók, melyekhez az új kormány nem nyúlt hozzá, s a jövőben sem tervez drasztikus változtatást.
Mádi László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség lakáspolitikai szakértője a változásokkal kapcsolatban lapunknak elmondta: az átlagosan felvett hitelösszegek alapján a 30 milliós keret felére csökkentése nem érint sokakat. Ugyanakkor a lakásárak növekedése miatt a maximumösszeg szintjét inkább megtartani vagy növelni kellene a jövőben. Mádi továbbra is az állami kamattámogatás mértékének csökkentésétől tart, aminek következtében állítása szerint a bankok megnövekedett terheiket az ügyfelekre fogják hárítani. Tegnap a bérlakásépítés jövőjéről tartott konferenciát a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége. A fórumon Csabai Lászlóné kifejtette: a lakásállományon belül kedvezőtlen a bérlakások aránya. A jövőben a bérlakásépítésbe nagyobb arányban akarják bevonni a vállalkozói csoportokat, a magántőkét. Jelenleg még nem eldöntött, hogy a bérlakásépítésben részt vevő vállalkozókat egyszeri vissza nem térítendő támogatással segítsék, vagy inkább egy lakbér-támogatási rendszert hozzanak létre. Utóbbi esetében – egy elképzelés szerint – az új építésű bérlakásoknál négyzetméterenként ezer forint lakbérrel számolnának, magánbérlemények esetén 600, míg az önkormányzati bérlakásoknál 400-500 forinttal. Ennek alapján ítélnék oda a lakbér-kiegészítést az önkormányzatok.
A kormánymegbízott szerint a magántőke mellett a bankszféra is megjelenhet a bérlakásépítésben. Példaként a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-t említette, amely Nemzeti Lakásberuházó és Ingatlanfejlesztő Rt. néven alapított céget, s az OTP Ingatlan Rt. is élénken érdeklődik a lehetőségekről.
Horváth Csaba, az Országgyűlés infrastruktúrafejlesztési és lakásügyi albizottságának elnöke aláhúzta: az állami beruházások költségei időben egyenletesebbé tehetők, jobban tervezhetők és olcsóbbá tehetők, ha a projektek megvalósításához a PPP- (Public Private Partnetship-) rendszer alkalmazásával a magántőkét is bevonják. Példaként a brit tapasztalatokat említette, ahol ennek eredményeképpen a létrehozott fejlesztések 17 százalékos beruházási költségcsökkentést eredményeztek az államnak. Horváth szerint ugyanakkor meg kell teremteni a biztonságos bevezetés jogi kereteit, az átláthatóságot, s szükség van a kockázatok alaposabb felmérésére is.
Mádi László lapunk kérdésére kifejtette: miközben üdvözölendő a bérlakásépítés fókuszba helyezése, a kormány szavai és tettei „még csak köszönő viszonyban sincsenek”. Állítását alátámasztva kiemelte, hogy az előző években e feladatra fordítandó évi 20-22 milliárd forintot tízmilliárdra apasztotta a Medgyessy-kormány.
Mádi szerint a jelenlegi kormányzati lakáspolitikai törekvéseknek nagyobb a füstje, mint a lángja, mert nincs mögötte pénz. Mádi a vállalkozók bérlakásépítésbe vonásával kapcsolatban kiemelte: támogatandó elképzelés, csak az a kérdés, milyen garanciákat tud nyújtani a kormány, s miként küszöbölhetők ki a visszaélések. A PPP-rendszerről kifejtette: az talán elképzelhető, hogy a magántőke bevonása miatt a beruházási költség alacsonyabb lesz, ám ez a működtetésre nem igaz. A Fidelitas tegnap bírálta a kormányt a tervezett változtatások s az információhiány miatt. Utaltak az IMF ajánlására, mely megszorító intézkedésekre biztatja a kormányt, s amelyben a lakástámogatások megszüntetése is szerepel.