Néznék a csillagokat

Jauernik István és Farkas Imre szocialista képviselő minap írásbeli kérdést intézett Bárándy Péter igazságügy-miniszterhez. A két honatya avégett aggódik, nem adódhatnak-e majd problémák az unióban, ha megtudják, minálunk tiltott, önkényuralmi jelképnek minősül az ötágú vörös csillag. Ugyanis ezt úgy is lehet értelmezni, errefelé nincsen igazi demokrácia, korlátozzák az ember önkényuralmijelvény-viseletét, durván beletipornak a magyarság sztálinista nosztalgiájába.
A két honelvtárs valószínűleg a Munkásőrségtől szerelt le annak idején, mindkettő erős kötődést érez a vörös csillag irányába, ha meg sarló-kalapácsot lát, egyenesen könny szökik a szemébe.
Jauernikéknek valószínűleg megállt a Rakéta karórájuk valamikor a nyolcvanas években… Ma a vörös csillagért nosztalgiáznak, holnap Berecz Jánost, Biszku Bélát lobbiznák vissza a magyar politikába.
A Magyar Szocialista Párt egyelőre nem adott ki kommentárt a történtekről, még bülbülszavú Kovács László pártpallér sem reagált a fiúk ötletére. Itt jegyzem meg, a Milosevics-cimbora Thürmer Gyula már korábban nemtetszését fejezte ki a vörös csillag eltávolításával kapcsolatban.
Innét mondom, fiúk, ne erőlködjetek, kár a szufláért! Ennek az országnak már nem kell a vörös csillag. Ha ti vágytok rá, vegyetek az ócskapiacon (Budapest, Nagykőrösi út), van ott még Lenin-ikon és dobtáras géppisztoly is, a pufajkákról nem is beszélve.
Az idő lassan-lassan eljárt felettetek. Lement a vörös csillagzatotok. Vagy ha úgy jobban hangzik: lebukott.