Nincs tényleges árampiac hazánkban

Az áramszolgáltatók és a nagyfogyasztók szerint a szűkös hazai villamos energiai kapacitások és a korlátozott importlehetőségek gátolják a tényleges versenypiac kialakulását. Az így keletkező versenyhátrány milliárdos veszteségeket okoz. Újabb határkeresztező távvezeték legkorábban 2007-ben várható.

A magyarországi villamosenergia-piac nyitását jellemző strukturális gondok miatt csak látszatversenyről beszélhetünk, mert alapvetően nincs kínálati piac. Egy tartósan jól működő sikeres berendezkedéshez pedig túlkínálat szükséges, hogy a valódi verseny ténylegesen ki tudjon alakulni – hangsúlyozta Bakács István, az egyik legjelentősebb magyarországi áramszolgáltató csoport, az E-ON Hungária igazgatóságának tagja. Mint mondta: a hazai piac ismeretében ez a helyzet sajnos a következő néhány évben sem fog gyökeresen megváltozni. A legfontosabb, hogy nincs megfelelő szabad hazai kapacitás, mert ami egyáltalán létezik, azt is a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. hoszszú távú szerződésekkel lekötötte. A környező országokban elérhető és versenyképes árú villamos energia pedig a szűkös átviteli hálózat miatt nem hozható be. Mindezek miatt csak azok a feljogosított nagyfogyasztók tudtak élni a versenypiac adta lehetőségekkel és elérni 5-6 százalékos árcsökkenést, akik a januárban megnyílt szabadpiacra időben átléptek. Hiába kapott lehetőséget a feljogosításra a hazai piac harminc százaléka, ha az áramszolgáltatók nem tudnak újabb ajánlatot tenni. Tényleges megoldást a termelői és az átviteli kapacitások bővítése hozhat, ám erre csak hosszú távon lehet számítani. Bár azt is látni kell, hogy a nagy erőművek építése rengeteg kockázatot jelent a befektetőknek, a távvezetékek létesítése pedig az alacsony átviteli díjak és a környezetvédelmi szervezetek tiltakozása miatt elég bizonytalan. Magyarország esetében elsősorban Szlovákia felé kellene és lehetne új nagyfeszültségű távvezetéket építeni, mert ez segíthetne a szűkös kapacitásokon, ám erre vonatkozólag nem ismert semmilyen konkrét elképzelés. Ennek kezdeményezése a villamosenergia-törvény értelmében egyébként a rendszerirányító (Mavir Rt.) hatáskörébe tartozik. Bakács István szerint sajnos a gázpiac esetében sem jobb a helyzet. A parlament előtt lévő új gáztörvény is rengeteg problémát vet fel, ezek egyik legjelentősebb kérdése, hogy nem ad megoldást a befagyott költségek kezelésére, valamint ebben a szektorban sem várható tényleges verseny, hiszen alapvetően az orosz gázra alapozható az ellátás. Várhatólag az árampiachoz hasonlóan ugyancsak alig néhány százalékos árcsökkenés fog bekövetkezni, de csak egy szűk vállalati kör számára elérhetően.

Tolnay Lajos, a villamos energiai versenypiacra március elsején kilépett Magyar Alumínium (Mal) Rt. igazgatóságának elnöke szerint sincs igazi verseny, hiszen a hazai erőműveknek nincs szabad és elfogadható árú kínálata, valamint a törvény csak az érintett nagyfogyasztók energiaigényének ötven százalékáig engedi meg az importot. Egy ilyen recessziós gazdasági környezetben nem szabad ekkora versenyhátrányba hozni a magyarországi vállalatokat. A világ alumíniumiparában jellemző költségeket figyelembe véve a Mal Rt. még a versenypiacra lépést követően is dupla áron jut villamos energiához, mint a versenytársai. Az összehasonlításhoz érdemes figyelembe venni, hogy a Mal Rt. tavalyi villamosenergia-számlája hétmilliárd forintot tett ki, ezért mielőbb lépni kell a teljes importfelszabadítás irányába.

Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. elnök-vezérigazgatója szerint a villamosenergia-törvény a Mavir mellett az MVM Rt. feladatává teszi a távvezeték-építéseket, de ez egy rendkívül időigényes és rengeteg egyeztetést igénylő feladat. Az MVM már tárgyal a szlovák féllel a határkeresztező kapacitások bővítéséről, várhatólag 2007-ben léphet be a hálózatba egy újabb távvezeték. Jelenleg a szlovák és osztrák oldalon együttesen 1100 megawatt megengedett áteresztőkapacitás van, ebből 450 megawattot az MVM hosszú távú szerződéssel lekötött, 300 megawattal rendelkezik a Mavir, a többi a külföldi rendszerirányító hatáskörébe tartozik. Tari Gábor, az MVM hálózati főmérnöke megerősítette, hogy megkezdődtek a tárgyalások a szlovák hálózati és rendszerirányító céggel a Sajóivánka–Rimaszombat közötti 400 kilovoltos hálózat építéséről, amely már 1993-ban is napirendre került.

Az előzetes ütemezés szerint az év végére születhet döntés az 50 kilométeres vezeték építéséről, amely 2007 körül készülhet el.

Internetalapú árampiac. Összesen tizennégy áramkereskedő és áramtermelő cég közreműködésével MVM Piactér néven megindult az első hazai, internetalapú áramkereskedelmi rendszer, amely minden szereplő számára átlátható módon teszi lehetővé, hogy villamos energiát adjon el vagy vegyen. A www.mvmpiacter.hu honlapon elérhető rendszer biztosítja, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. a legkisebb költség elvét követve értékesíthesse áramfölöslegét, illetve pótolja hiányát. Mint azt Gerse Károly, az MVM vezérigazgató-helyettese a rendszert bemutatva elmondta: sok vád érte az MVM-et a piacnyitás kapcsán, hogy hosszú távú szerződésekkel lekötötte a hazai áramtermelő kapacitásokat. A januárban életbe lépett új villamosenergia-törvény az MVM mint közüzemi nagykereskedő számára ellátási kötelezettséget ír elő. A jogszabály szerint a nagykereskedő az ellátáshoz hiányzó, illetve fölösleges energiamennyiségek beszerzését és értékesítését csak minden piaci szereplő számára átlátható módon végezheti. Ezt az igényt elégíti ki az MVM Piactér elnevezésű elektronikus hirdetőtábla, amely olyan internetes szolgáltatás, amelyen keresztül minden piaci szereplő egyenlő eséllyel pályázhat akár eladóként, akár vevőként. A rendszer teljesen átlátható módon áll valamennyi feljogosított fogyasztó és erőmű rendelkezésére. Működésének lényege, hogy a regisztrált felhasználók anonim módon vételi és eladási ajánlatot jelentethetnek meg. Lovas Győző, az MVM főosztályvezetője jelezte, hogy a honlapon már több ajánlat megjelent, ám a tényleges üzletkötés csak a két félre tartozik, így annak megvalósulásáról nincs és nem is lehet ismeretük. A rendszer üzemeltetőjét csak abban az esetben tájékoztatják, ha valamelyik regisztrált résztvevő nem teljesíti vállalását. (M. Gy.)