Orosz–ukrán idegharc

Nincs alternatívája stratégiai partnerünkkel való együttműködésünknek – konstatálta látható elégedettséggel Leonyid Kucsma orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal minap befejezett ötnapos, bizalomerősítő megbeszéléseinek eredményeit. E kijelentés annál figyelemre méltóbb, mert az utóbbi időben számos olyan probléma merült fel, pontosabban terhelte meg a két ország együttműködését, amelyek mindenképpen elnöki beavatkozást igényeltek.

Felröppent például a hír: Moszkva fontolóra vette, hogy kivonul a posztszovjet térség legjelentősebb vállalkozásából, a közös ukrán–orosz projekt alapján készülő An–70-es katonai teherszállító repülőgép sorozatgyártásából. A tisztázatlan kérdések sokasága fogalmazódott meg az utóbbi időben az egységes gazdasági térség létrehozását illetően is, jóllehet az erről szóló négyoldalú, ukrán–orosz–kazah–belorusz megállapodás aláírása óta eltelt két hónapban a részletek kidolgozására felállított szakbizottság már háromszor is ülésezett. Ugyancsak egy helyben topog az ukrán tranzitvezetékek közös üzemeltetésére létrehozandó nemzetközi konzorcium kérdése is. Elemzők szerint azonban mindezek a problémák csupán a jéghegy csúcsát jelentik a két ország közötti együttműködésben, hiszen mindenki előtt nyílt titok, hogy a két ország közötti kereskedelmi-gazdasági háború évek óta szinte minden egyes területen nem csillapuló hevességgel dúl, amit jól szemléltetnek azok az egymás ellen indított dömpingvizsgálatok is, amelyek az esetek többségében nemcsak minden alapot nélkülöznek, hanem nyilvánvalóan a különböző termelőágazatok megrendelésére történnek.

Kijevi elemzők mostanában gyakran emlegetik a Borisz Jelcin nevéhez kapcsolódó „nyakkendő nélküli” találkozókat, amelyeken minden esetben nagyszerű megállapodások, tervek és elképzelések születtek, hogy aztán szinte semmi ne valósuljon meg belőlük. Ám többek szerint még ez is csupán amolyan ártatlan, gyermekes játék volt ahhoz a taktikai „találékonysághoz” képest, amelyet a Kreml „politikacsinálói” mostanában kiötölnek, újabb és újabb problémákkal terhelve meg a két ország együttműködését. Közben az ukrán export oroszországi részesedése az utóbbi nyolc év alatt 50 százalékról 17,8 százalékra csökkent, míg az Európai Unióba irányuló ukrán kivitel ugyanezen idő alatt 7 százalékról 19,2 százalékra növekedett. A jaltai megbeszélések utáni sajtónyilatkozatában Putyin elnök „unikumnak” nevezte a két ország viszonyát, amelynek „építése nem szokványos eszközöket és nem szokványos módszereket kíván”, ami újfent csak a neves ukrán közgazdásznak, Volodimir Hranovszkijnak azt a véleményét látszik igazolni, amely szerint a két ország jövőbeni együttműködése továbbra sem elsősorban a készülő forgatókönyvek realitásától függ majd, hanem sokkal inkább az együttműködés kérdéseit egyeztető tárgyalópartnerek idegállapotától és tűrőképességétől.