Platthy György emlékezete

Húsvét vasárnapján, 95 éves korában elhunyt Platthy György pécsi festőművész, nyugalmazott főiskolai tanszékvezető tanár. A művész-pedagógus 1908-ban született Ungváron, s 1933-ban szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán rajztanár-festőművész szakon. Mestereinek Bekhardt Ágostont, Csók Istvánt és Glatz Oszkárt tekintette, de nagy hatással volt rá az idővel barátjává lett Martyn Ferenc is. A nagybányai festészetből táplálkozó virtuóz technikai tudása nemcsak pittkréta- és szénrajzain, hanem olajfestményein, olajpasztelljein is megmutatkozott. Műveinek színvilága rendkívül gazdag; képeinek témája, atmoszférája pedig a korszerű európai stílusjegyek mellett sajátosan magyar, nemzeti és népi is.
A népművészet pedagógusként is foglalkoztatta. Kitartó munkával elérte, hogy a jövő rajztanárai egy éven át néprajzi kurzuson vegyenek részt; s ennek tananyagát, jegyzeteit, sőt a Népművészet című tankönyvet is ő állította össze. Ahogy Kodály Zoltán a zenepedagógiába beépítette a népdal, a népzene oktatását, úgy tette ő a rajzoktatás szerves részévé a tárgyi, népművészeti kultúra ismeretét. Éveken át járta a magyar falvakat, faggatta a pásztorokat, fafaragókat, hímzőasszonyokat. Bensőségesen írt erről az Emlékeim a szeretet hullámhosszán című, 1997-ben kiadott könyvében is.
Gazdag életművét ötvennél több hazai és külföldi tárlatán mutatta be. Képei ezután is láthatók a pécsváradi könyvtár épületében 1991-ben nyílt állandó kiállításán. Munkásságát több ízben is magas elismeréssel jutalmazták. Mikor a pápa Magyarországon járt, Platthy György krakkói tárgyú festményét ajándékozta neki. Egyik utolsó tárlatát 2000-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök nyitotta meg a tihanyi bencés apátságban. A baranyai festők doyenjét ma 13 órakor helyezik végső nyughelyére Pécsett.