Sorstörténetek

Az Illyés Gyula Archívum és Műhely megnyitására jelentette meg az Osiris Kiadó Domokos Mátyás szerkesztésében Illyés Gyula önéletrajzi fogantatású regényeinek új kiadását, valamint a hagyatékból előkerült regénytöredékeket. A jól ismert Puszták népe, a Kora tavasz, a Beatrice apródjai után a második kötetben ott sorakozik a posztumusz műként megjelent Szentlélek karavánja; a hagyatékból előkerült két regénytöredék: az Auboué, a „csaknem kezdő kori írás” s a Lent és fönt – bányák és kohók című emlékezés a húszas évek Franciaországában megélt viszontagságokra; a Hunok Párizsban és az ugyancsak a hagyatékból előkerült újabb töredék: a Bátyám regénye, amelyből eddig csak részletek jelentek meg 1975-ben egy hetilapban. A kötetet az 1947-ben kiadott, öt párizsi hét élményeit feldolgozó Franciaországi változatok s az 1961-ben megjelent Ebéd a kastélyban zárja.
Domokos Mátyás, az életmű kiváló ismerője az utószóban közzéteszi a művek eredeti megjelenésének pontos időpontját és helyét. Az archívum megnyitóján arról beszélt, hogy Illyés balzaci méretű Emberi színjátékot akart felépíteni, amikor belekezdett ebbe a regényfolyamba. Saját életén keresztül a magyar sorstörténetet akarta megírni. Nagy lendülettel fogott hozzá, de azután jött a fordulat, Horváth Mártonék ledorongoló kritikája a Hunok Párizsban megjelenése után, s Illyés csak a hetvenes években folytatta az eredeti tervet. Szinte mindenről írt, ami ma is időszerű, s a prózaírás művészetének magasiskoláját teremtette meg ezekben a művekben.
(Illyés Gyula: Regények, I–II. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. Ára: 6500 forint)