Stabil vagy fukar büdzsé?

Az Európai Unió jelenlegi 15 tagállama 45,8 milliárd euró agrártámogatással részesülne a szerdán elkészült bővítési költségvetési tervezet szerint, míg a csatlakozó tíz országnak mindössze kétmilliárd eurót irányoz elő a tervezet. Brüsszel illetékesei stabil alapokon nyugvónak minősítik saját munkájukat.

Júniusban vitatják meg a tagországok a szerdán elkészült bővítési törvénytervezetet, végül pedig októberben kerül az Európai Parlament elé – jelentette ki Michaele Schreyer költségvetési ügyekben illetékes bizottsági tag. A költségvetési bizottság stabil alapokon nyugvónak minősítette a büdzsétervezetet, amelyben az agrárfejezet hordozza az egyik legnagyobb kiadási tételt. Az MTI közlése szerint a 47,8 milliárd eurós agrárkiadásból 45,8 milliárddal részesül a jelenlegi 15 tagállam, míg a csatlakozó tízek osztozkodhatnak a maradék kétmilliárdon. Mindebből kiderül, hogy a csatlakozó államok gazdálkodói, így a magyarok sem sokat profitálhatnak ebből a tételből. Ami a strukturális alapokat illeti, Brüsszel 6,7 milliárd eurót irányzott elő a csatlakozó országok számára.

A költségvetési bizottság öszszesen 100,6 milliárd euróban rögzítette a csatlakozás évére szánt uniós büdzsé kiadásait. Ez az öszszeg 3,3 százalékkal több, mint a 15 tagú unió költségvetése volt 2003-ban. A bizottság a növekedést viszonylag csekély mértékűnek minősítette azzal, hogy a jelenlegi tagokat érintő kiadások 2 százalékkal mérséklődnének. A tíz új EU-tagország számára ötmilliárd eurós költségvetést terveznek.
Összességében viszont a 25 tagország egészét érintően a strukturális alapok 30,68 milliárd euróval gazdálkodhatnának, vagyis a 2003. évihez képest 7,5 százalékkal kisebb összeggel a költségvetési javaslat szerint. Erőteljesen növelné a bizottság a bővítéssel összefüggésben az Európai Unió igazgatási kiadásait, e célokra 6,11 milliárd eurót szánnak, ami 14 százalékkal több, mint az idei költségvetésben szereplő összeg.