Tömeges bukás a szegedi jogi karon

Hol az igazság? – kérdezik a JATE jogi karának levelezős hallgatói. A kérdés azzal kapcsolatban hangzik el, hogy a 246 végzős levelezősből mindössze 30-an tudták befejezni utolsó félévüket, 88 százalékuk megbukott. A hallgatók irreális és teljesíthetetlen vizsgakövetelményekről beszélnek. A dékán szerint ki kell vizsgálni az ügyet, mert vagy a felkészítésben, vagy a követelményekben van a hiba.

Czirják Imre
2003. 05. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindössze 30 tudta lezárni az utolsó félévét a 246 levelezős hallgatóból a szegedi egyetem jogi karán, 88 százalékuk megbukott. Egy évfolyamon 150-en tanulnak, azonban a közel százfős többlet tavalyról „bukott le” az idei végzős évfolyamra. Több mint kétszázuknak, közvetlenül az államvizsga előtt, évet kell ismételnie, pedig sokuknak már gyakorlatilag készen volt a diplomamunkájuk is. A hallgatók szerint kiemelkedően magas a bukási arány nemzetközi jogból, Európa- és pénzügyi jogból.
Szabó Imre, a jogi kar dékánja szerint is szignifikánsan magas a végzősök között bizonyos tárgyakból a bukási arány. Ő 50 százalék körüliről tudott nemzetközi és pénzügyi jog tárgyakból. Szerinte ebben szerepet játszik az óraszámcsökkentés is, amely miatt kevésbé tudnak felkészülni a vizsgákra a diákok. Ugyanakkor úgy véli: külön elemezni kell, mi az oka annak, hogy az utolsó évben ennyien nem felelnek meg a követelményeknek. Szerinte nehezen képzelhető el az, hogy amit egyszer már tudtak a diákok, azt most hirtelen elfelejtik. Ugyanakkor azt sem lehet kizárni, hogy nem készülnek fel rendesen – vélte. De mivel bizonyos tárgyakból kiugróan magas a bukási arány, az is felmerülhet, hogy irreálisak a követelmények, vagy az oktatás és a számonkérés nincs összhangban egymással. Ezért a kérdést a karon elemzés tárgyává fogják tenni – mondta Szabó Imre.
A hallgatók közül sokan azt fontolgatják, vagy már meg is tették, hogy az utolsó évüket máshol fejezik be. A dékán is hallott erről, de szerinte ez nem tömeges jelenség, és nem fenyegeti a szegedi egyetem jó hírét. Szabó Imre azt mondta: hozzájuk is szoktak átjelentkezni más egyetemek jogi karairól.
Lapunk megkérdezett végzett diákokat is. Egy részük helyesli a tanári szigort, mert különben a szakma presztízse tovább sülylyed. Mások szerint talán túl sokan vannak a pályán, de akkor sem az utolsó évfolyamon kellene kiszórni a diákokat. Akik addig négy és fél évig félévenként nyolcvanezer forintos tandíjat fizetnek. Ha pedig évet kell ismételniük, akkor természetesen az újabb félévért is be kell fizetniük ezt az összeget.
A jelenlegi diákok közül névvel senki nem volt hajlandó nyilatkozni, ugyanis mindenképpen szeretnék befejezni az egyetemet. Úgy vélik: többször méltánytalanul vagy szabálytalanul jártak el velük szemben. Például amikor nem közölték velük azt, hogy pontosan mire kíváncsiak a tanárok, illetve amikor kötőszavakon lovagolnak. Vagy amikor az előírások ellenére két tanár helyett egy tartózkodik benn a vizsgán. Sokan dolgoznak is tanulás mellett, akik számára fontos lenne a mielőbbi elhelyezkedés, amire most egy évet várniuk kell. Az egyetem szabályzata szerint természetesen lehet panaszt tenni a vizsgák körülményei, illetve a vizsgáztatók ellen. Csak senki nem meri vállalni, hogy nyíltan kiáll az igaza mellett akkor, amikor az egyetemen is úgy vélik: a tanár (aki ellen éppen panaszt nyújt be valaki) élet-halál ura a vizsgán.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.