Védelem a termőföldnek

A Szent István-terv földkérdéssel kapcsolatos fejezetéről tanácskozott a Professzorok Batthyány Köre a hét végén Hódmezővásárhelyen, ahol Alvincz József a családi gazdaságok megerősítését és a magyar termőföld védelmét hangsúlyozta. Tanka Endre kijelentette: nem szabad megengedni, hogy a csatlakozás után a bérmunkára alapozott nagybirtokrendszer kerüljön túlsúlyba az agráriumban. Faludi Sándor a kérdéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az EU-csatlakozás küszöbén nemzeti létünk alapja, hogy a termőföld döntően a családi gazdaságok tulajdonában, használatában legyen.

Szakértők részvételével a Szent István-terv földkérdéssel kapcsolatos fejezetéről tanácskozott a Professzorok Batthyány Köre a hét végén Hódmezővásárhelyen. Vitaindító előadásában Alvincz József, az Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézet osztályvezetője a magyar termőföld külföldiektől történő megvédésének és a családi gazdaságok megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Közölte: a két kérdés összekapcsolását elsősorban az indokolja, hogy pusztán tiltó jogi intézkedésekkel nem lehet magyar kézben tartani a termőföldet. Alvincz József hozzáfűzte, hogy erre egyébként az európai uniós tagságot követően nem is lesz lehetősége az országnak. A termőföld külföldi kézbe jutása ellen véleménye szerint úgy lehet védekezni, hogy újból napirendre kell venni a családi gazdaságok megerősítését szolgáló jogi és támogatási rendszer ügyét.
Tanka Endre tanszékvezető egyetemi docens felhívta a figyelmet: „el kell kerülni, hogy az államszocialista nagyüzemet a csatlakozás után felváltsa egy tőkés, de ugyancsak bérmunkára alapozott, kizsákmányoló nagybirtokrendszer”.

Vonza András volt agrárminiszter szerint el kell érni, hogy a magyar termőföld a magyaroké legyen és a családi gazdaságok megmaradjanak. Az előző kormány tudta, hogy az uniós csatlakozás után más körülmények közé kerül a magyar agrárium – fejtette ki. Ismertetése szerint éppen ezért úgy gondolták, hogy évente minimum 200 milliárd forint támogatást kell a családi gazdaságoknak juttatni. Utalt arra, hogy 100 milliárd forintot az előző kormány biztosított is, az új kormány hivatalba lépése után viszont „ez megváltozott”.

Üzenetértékű volt a tanácskozás – nyilatkozta lapunknak Faludi Sándor, a Fidesz gazdatagozatának felkért elnöke. Mert jól példázza, hogy a gazdavilág által megőrzött hagyományokat a magyar tudományos élet kimagasló személyiségei nemzeti alapértéknek tekintik Ezt hangsúlyozta a találkozó helyszíne, Hódmezővásárhely is, ahol tapintható, hogy mire képes egy tanyavilággal szervesen összekapcsolódott mezőváros, ha a termőföld döntő hányada erős családi dinasztiák kezében van. A mezőváros ugyanis azért tudott virágzó gazdasági és kulturális életet teremteni, mert a város határában létesült ezernyi családi gazdaság ereje erre módot adott, és meg is követelte azt. Ezt a családi gazdasági modellt kívánta elsődlegessé tenni a polgári kormány 2001-től kezdődő programjában, és ezt a gazdasági modellt kívánja eltiporni a jelenlegi szocialista kormány – szögezte le Faludi Sándor. – Ezért bizakodással tölt el, hogy a magyar szellemi erők kiválóságai ügyünk mellé álltak, és közülük többen is megfogalmazták, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén is nemzeti létünk, megmaradásunk, sajátos és gazdag kultúránk alapja az, hogy a termőföld döntően a családi gazdaságok tulajdonában, használatában legyen. Ennek garanciái között is meghatározó a Tanka Endre és Alvincz József professzorok által vázolt, az üzemszabályozásról szóló eurokonform törvény mielőbbi megalkotása – tette hozzá.