Tőkepiaci szempontból az elmúlt hónapok nem minősíthetők kifejezetten rosszaknak. A felgyülemlett ipari felesleg a háború miatt kiáramlott, a raktárkészletek lecsökkentek, viszont az is igaz, hogy ezzel párhuzamosan a lakossági fogyasztói bizalmat a sikeres hadi beavatkozásokról szóló híradások sem tudták maradéktalanul fenntartani.
Az iraki háború legelején a nyersanyagpiacokon komoly spekuláció kezdődött, ami mind a nyersolaj, mind az arany árát erőteljesen megdrágította – akkor még nem lehetett tisztán látni, vajon az USA és szövetségesei milyen erőket tudnak mozgósítani az ismeretlen méretű iraki hadsereggel szemben.
Háborgó tőzsdék
A január iránytalan tőzsdei mozgásokkal telt el, a piacok a háborús készülődést nem vették teljesen komolyan. A befektetők nem tudták mire vélni a túlzott óvatosságot, nekik az lett volna a legjobb, ha Bush elnök az első iraki engedetlenségre háborút üzent volna Szaddám Huszeinnek. Mint utóbb kiderül, sokat kellett várniuk a befektetőknek, de amikor kiderült, hogy már elkerülhetetlen a háború, a tőkepiacok erőteljesen növekedtek, ennek oka pedig az, hogy az amerikai hadseregnek beszállító cégek többségét jegyzik a tőzsdéken. Márpedig minden olyan cég profitál a hadi beavatkozásokból, amelynek termékei iránt megemelkedik a kereslet katonai akciók idején.
A részvényárak magasba szöktek, a Lockheed Martin kurzusa csakúgy drágult, mint a Boeingé vagy a gyógyászati készítményeket gyártó cégek részvényeinek az árfolyama. A befektetők abban a reményben vásároltak, hogy a háború kedvezően hat a cégek eredményeire. Sokan kihasználták ezt a lehetőséget, és kimondottan a katonai és humángyógyászati eszközöket gyártó és/vagy szállító társaságok részvényeit vásárolták.
A kezdeti fellendülés azonban hamar hátramaradt, részint a túlzott háborúellenes reakciók miatt, másrészt pedig a befektetők előtt nyilvánvalóvá vált, hogy Irakban nem villámháború készül. Eközben a tőzsdéken az optimizmus fokozatosan borúlátásba fordult át, amit fémjelzett az olaj iránt hirtelen megnőtt kereslet is, emlékezhetünk rá, hogy a fekete arany hordónkénti ára 28 dollárról negyven dollárra ugrott. Az OPEC viszont nem tett semmit sem annak érdekében, hogy megakadályozza a túlzott árdrágulást. Az északi féltekén még javában tartott a fűtési szezon, s az USA olajkészletszintje egyre csak apadt.
A második bőr
A Bush-kormányzat elkötelezett híve annak, hogy ne az ENSZ felügyelje az újjáépítést. Az Irakban megjelenő amerikai tőke első jeleként a Bechtel Group építési és reorganizációs tendert nyert, melynek során a világ legnagyobb közműépítő cége részt vehet az iraki újjáépítésben. A tőzsdéken csak „második bőr”-nek keresztelték azt az ügyletet, amikor az amerikai cégek jelentős, a költségvetésből származó pénzekből stratégiai fontosságú munkákat hajthatnak végre a megszállt közel-keleti országban. Az első hasznot a háborús különleges kiadások, a katonai készletek elhasználása és a raktárak újratöltése jelentette, a másodikat a háború utáni újjáépítés az adófizető polgárok pénzén. A „harmadik bőr” vélhetőleg a „felszabadított” ország politikai és gazdasági erőivel való együttműködésből származik, amit szintén az adófizetők pénzéből és az illető ország, jelen esetben Irak nemzeti (olaj)készleteiből fedeznek majd.
Ezt a véleményt támasztja alá az is, hogy a Világbank elnöke, James Wolfensohn szerint a nemzetközi közösség két-három milliárd dollárjára lesz szükség évente ahhoz, hogy Irakot újjáépítsék. A Világbank elnöke azt mondta: az újjáépítés maga nem jelent nagy problémát, üteme viszont attól függ, hogy az évi mintegy tizenötmilliárd dolláros iraki olajbevételekből mennyit szánnak erre a célra. Wolfensohn szerint az élet gyors normalizálódásához, a kilencvenes évek egészségügyi és oktatási szintjéhez való visszatéréshez kell az évi két-három milliárd dollár. Ehhez természetesen hozzá kell tenni azt az öt-hat milliárd dollárnyi katonai kiadást, amelyet az ország Szaddám Huszein bukása előtt elköltött. Wolfensohn nem bocsátkozott jóslásokba arra nézve, hogy mennyi időt vesz majd igénybe a teljes újjáépítés. A Világbank elnöke szerint ez attól függ, mennyi időbe telik, amíg az iraki olajmezők visszatérnek a napi 3,5 millió hordós termeléshez, vagyis az 1991-es Öböl-háború előtti szinthez – írta az MTI-ECO. Más szakértők 10 és 15 évre taksálták azt az időszakot, amíg teljes mértékben helyreáll a szétbombázott ország kőolaj-kitermelő kapacitása.
Egy vadonatúj gazdasági vész
Mialatt Irakban a fegyverek oltották ki az emberéletet, addig a világ más fertályán egy új, pusztító vírus ütötte fel a fejét. Most megjósolható, hogy az amerikai–iraki háború mellett az atípusos tüdőgyulladás vírusa, a SARS is helyet nyer a történelemkönyvekben.
A Kínából származó vírus ma még megállíthatatlanul szedi áldozatait és alapvetően meghatározza a világgazdaság egészét is. A nem prognosztizált tényezők újból teret kapnak a gazdasági életben. Az elemzők néhány hónapja még sorban adták a gazdasági növekedésről szóló kedvező jóslataikat, melyekben az év végére növekedést, gazdasági jólétet, és a háborúmentes gyarapodás lehetőségét vetették fel. Ám előreláthatólag a növekedési kilátásokról szóló kedvező jóslatok – mint megannyiszor – újból csak üres frázisok maradnak.
A távol-keleti országokba már nem érkeznek turisták, a máskor túlzsúfolt hongkongi repülőtéren alig lézengenek az emberek. Mindenki fél. Pedig Kínát és Délkelet-Ázsiát tavaly még a lehetőségek országának nevezték a befektetők. A pekingi, sanghaji cégképviseletek sorban zárnak be, a vállalatok megkérdőjelezik, hogy valóban olcsó-e a kínai munkaerő akkor, amikor életveszélyes fertőző kór tombol. Nem lenne meglepő, ha a Felcstronics pillanatokon belül bezárná a pár hónapja Magyarországról Kínába áttelepített Xbox összeszerelő műhelyét.
A legnagyobb problémát az okozza, hogy a turizmus és a kiskereskedelmi forgalom olyan mértékben visszaesett az elmúlt négy hét során, hogy még az európai és amerikai vállalatok is megérezték a hatását. Nincs nyugalom a világban, a tőzsdéken a spekulánsok ma a mikrobiológiai cégek részvényeit keresik, és azon tanakodnak, vajon melyik cégnek sikerül a SARS-vírus elleni hatóanyagot mielőbb piacra dobnia és tömegesen forgalmaznia.
Eközben a vírus sújtotta övezetekben, mint például Tajvanon, a kormány egy csaknem másfél milliárd amerikai dollár értékű programot hagyott jóvá a SARS vírusa elleni harcra. A pénz kétharmadát kötvénykibocsátással teremtenék elő, amennyiben az ország törvényhozása is jóváhagyja. A halálos járvány miatt az Ázsiai Fejlesztési Bank is lefelé módosította előrejelzését az ázsiai és csendes-óceáni térség idei gazdasági növekedésére. A nemzetközi pénzintézet Manilában közzétett, új becslése szerint a járvány az idén a térség gazdasági növekedését 0,1-0,2 százalékponttal vetheti vissza. A térség 41 országában ezzel együtt is a GDP átlagosan 5,3 százalékkal bővülhet az idei évben. A pénzintézet figyelmeztetett azonban, ha nem sikerül mielőbb megfékezni a járvány terjedését, annak igen súlyos következményei lehetnek a térség gazdaságaira. Az Ázsiai Fejlesztési Bank konklúziója nem új keletű, hiszen a járványok okozta gazdasági krízishelyzetekre bőven akad példa a történelemben.
origo.hu
Rétvári Bence: Magyar Péter fejezze be az álhírgyártást!
