Vitatott PISA-felmérés

Alapjaiban kérdőjelezheti meg Magyar Bálint (SZDSZ) oktatási miniszternek a PISA 2000 olvasási-szövegértési vizsgálatra alapuló közoktatási reformterveit a napokban nyilvánosságra került PIRLS-felmérés, amelyet a Bostoni Egyetem irányításával a világ 35 országában, 150 ezer tanuló bevonásával végeztek el.

Az áprilisban megjelent Progress in International Reading Literacy Studies (Nemzetközi tanulmány az olvasáskultúra fejlődéséért) című tanulmány, azaz a PIRLS 2001 felmérés eredményei előnyös képet mutatnak a magyar fiatalok olvasási képességeiről. Többek között kiderül, hogy a hazai kilencévesek összesített olvasottsági átlaga – a 35 vizsgált ország között – a hetedik helyen van, maga mögé utasítva Német- és Franciaországot vagy az Amerikai Egyesült Államokat. Az olvasási készséget és műveltséget is mérték: a magyar tanulók irodalmi jellegű olvasottsága a hatodik, az informatikai célzatú ismeretszerzése pedig a hetedik helyre került. Az utóbbi esetben is magunk mögé utasítottuk az Egyesült Államokat. A diákok olvasási szokásainak vizsgálata során többek között kiderült, hogy akik a magyar fiatalok közül naponta tájékozódási céllal olvasnak iskolán kívül, azok a 35 ország közül az ötödik helyen állnak. Az iskolán kívül a magyar és a svéd gyerekek 11 százaléka egyáltalán nem olvas a saját kedvtelésére; ennél 28 ország van rosszabb helyzetben, beleértve az Egyesült Államokat, Angliát, Németországot és Olaszországot is.
A PIRLS 2001 felmérést összehangolták annak elődjével, a 1991-ben végzett IEA Nemzetközi olvasási tanulmánnyal, amelyet ugyancsak kilencévesek körében készítettek (lásd táblázatunkat a 2. oldalon). Megállapították, hogy a tíz évvel azelőtti felméréshez képest Magyarország teljesítménymutatója 16 ponttal, Olaszországé 12-vel javult, romlott viszont 10 ponttal az Amerikai Egyesült Államoké, 15-tel pedig Svédországé.
Ma kezdődik a közoktatási törvény módosítási tervezetének részletes vitája a parlamentben.