Zöldek kontrollálnák az uniós pénzeket

Az uniós csatlakozással jelentős fejlesztési pénzforrások nyílnak meg strukturális alapok formájában. Azonban ahhoz, hogy a csatlakozás után a hazánk rendelkezésére álló alapok az ökológiai fenntarthatóságot szolgálhassák, a környezetvédő civil szervezeteknek aktív szerepet kell vállalniuk a tervezés és a végrehajtás során – hangzott el a kelet-közép-európai civilek múlt heti konferenciáján.

Az uniós környezetvédelmi támogatásokból finanszírozott programok tervezésében, kiválasztásában és ellenőrzésében működhetnek együtt a civil szervezetek a hatóságokkal, azonban arra, hogy a civil szervezeteket miként vonják be a munkába, egyelőre nincs bevált gyakorlat – közölte Schmuck Erzsébet, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára, a Kelet-Közép-Európa környezetvédő civil szervezeteinek rendezett konferencián, melyen 16 európai ország képviseltette magát. A helyettes államtitkár pozitív példaként megemlítette, hogy a Nemzeti fejlesztési terv kidolgozásában már sikeresen egyeztettek a civil szervezetekkel. John Hontelez, az Európai Környezetvédelmi Iroda főtitkára a civil szervezetek fontosságáról beszélt, mivel szerinte azok szakértelmükkel, gyakorlati ismereteikkel, valamint hálózataik rendelkezésre bocsátásával képesek hozzájárulni a projektek hatékonyságához. Elhangzott az is: a 137 civil szervezetet tömörítő konföderációjuk a tagjelölt országok számára ajánlást készített az uniós támogatásokkal kapcsolatos társadalmi részvétel feltételeiről. A dokumentumot a környezetvédelmi tárca, valamint a Miniszterelnöki Hivatal is megkapta.

Az uniós támogatásokat ismertetve a helyettes államtitkár elmondta: 2004 és 2006 között 700 millió euróból gazdálkodhat Magyarország, amelyből 480 millió euró a kohéziós alapból, 160 millió a strukturális alapokból származik, s ehhez jönnek a környezetbarát agrártermelést támogató vidékfejlesztési szubvenciók is. Ezen támogatásokat feladatonként változóan 20–50 százalékos önrésszel kell kiegészíteni. Azonban a 480 millió eurós kohéziós pénzből 2006-ig csak 168 millió használható fel ténylegesen, mert hazánk már elköltött 132 millió eurót az ISPA-előcsatlakozási alapból finanszírozott beruházásokra, és a 180 millió eurós budapesti szennyvíztisztító is ebből a keretből épül – közölte Schmuck Erzsébet.