A BBC perbe fogja a brit kormányt

A BBC csaknem nyolcvanéves fennállása alatt számtalanszor keveredett vitába az éppen hatalmon levő kormánnyal, de még sosem fordult elő, hogy a miniszterelnökség a BBC, a BBC pedig a Downing Street elleni rágalmazási perrel fenyegetőzzön. Most azonban erről van szó.

Nem állami rádió- és televízióállomás a BBC, működési engedélynek nevezhető alapokmányát a parlament hosszabbítja meg, és egyúttal garantálja függetlenségét, előírja pártatlanságát. A gyakori civakodás oka, hogy a BBC ragaszkodik függetlenségéhez, de sokak – és nem csak a civakodásban érdekelt politikusok – szerint nem mindig pártatlan. Független megfigyelők szerint a BBC erőteljes kampányt folytatott az iraki háború ellen.
A jelenlegi viszály akkor robbant ki, amikor Andrew Gilligan BBC-tudósító kijelentette, hogy Alistair Campbell, a miniszterelnökség sajtófőnöke meghamisította a titkosszolgálat jelentését, miszerint Szaddám Huszein tömegpusztító fegyverei súlyos és közvetlen veszélyt jelentenek. Gilligan titkosszolgálati hírforrásokra hivatkozott, amelyeket azonban mindmáig nem hajlandó megnevezni. Campbell egy alsóházi vizsgálóbizottság előtt azt mondta, a tudósító hazudott, és azonnali elégtételt követelt. A BBC azonban visszafordította a vádat, és a Downing Street sajtófőnökétől, valamint Phil Woolastól, az alsóházi kormányfrakció helyettes vezetőjétől követelt elégtételt. John Reid egészségügyi miniszter, aki két hete még frakcióvezető volt, felszólította a BBC-t, hogy bizonyítsa állításait. A kormány szerint szerkesztőségi szinten senki nem ellenőrizte a tudósító állításainak hitelességét. Jelenleg folyik a találgatás, a felek beváltják-e fenyegetőzéseiket, lesz-e rágalmazási per a BBC és a kormány között, és ha igen, milyen eredménnyel. Eközben az Izrael titkos nukleáris fegyvereiről szóló film miatt Tel-Aviv információs blokáddal sújtja a BBC-t, megtiltva a hivatalos személyiségeknek, hogy nyilatkozzanak a csatornának.