Alkotmányos aggályok

Bár a parlament hétfőn a kormánytöbbség szavazataival más jogszabályok mellett elfogadta a közoktatási törvény módosítását és zöld utat adott a kórház-privatizációnak, a vita folytatódik. Az már biztos, hogy mindkét kérdésben az Alkotmánybíróság mondja ki a végső szót.

A kórháztörvényt a köztársasági elnök hétfőn megfontolásra visszaküldte a parlamentnek, ám a kormány kérésére még aznap újabb rendkívüli ülést hívtak öszsze, ahol az ellenzék kivonulása után a koalíciós képviselők változatlan formában megszavazták a törvényt. A Fidesz tegnap jelezte: semmisnek tekinti a döntést, mert az alkotmány- és házszabályellenesen született meg. Az orvosi kamara és a szakszervezet által is elutasított, a profitorientált befektetők működtetési- és tulajdonjog-szerzését lehetővé tevő jogszabályt Mádl Ferencnek most már alá kell írnia. Az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul, de ennek nincs halasztó hatálya.
Kérdéses ugyanakkor, hogy hatályba léphet-e a közoktatási törvény módosítása. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ugyanis alkotmányos aggályaival a köztársasági elnökhöz fordult, aki eldöntheti, hogy aláírja vagy viszszaküldi a törvényt, esetleg előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. A parlament által elfogadott módosítás emeli a pedagógusok kötelező óraszámán felül elrendelhető munkavégzését, 2005-től bevezetné a kétszintű érettségit, illetve kimondja, hogy az általános iskola első három osztályában a szülő beleegyezése nélkül nem lehet buktatni.
Magyar Bálint szakminiszter szerint a módosítás része a gyermek- és pedagógusbarát oktatási reformnak.