Az újraélesztés

A június 25-én Washingtonban lezajlott Európa– USA csúcstalálkozót úgy az amerikai, mint pedig az európai vezető politikusok a transzatlanti kapcsolatok újjáélesztésének tartják. Amerikai diplomaták szerint George W. Bush elnök felfogása Európáról megváltozott. A Bush és Romano Prodi között lezajlott beszélgetésen az amerikai elnök komoly érdeklődést mutatott az európai politikai fejlemények iránt, beleértve a készülő európai alkotmányt és a biztonsági politikát is.
Az European Voice-nak nyilatkozva Doug Bereuter, az amerikai kongresszus európai ügyekkel foglalkozó albizottságának feje kijelentette, hogy ez a találkozó „ha nem is egy új kezdet, de mindenképpen újraélesztése” az Amerika és Európa közötti kapcsolatoknak. Az iraki háború által okozott megosztottság után a csúcstalálkozó azt mutatja, hogy Európának és Amerikának elég sok közös érdeke van ahhoz, hogy a jövőben elkerüljék a repedéseket okozó konfliktusokat – mondta Bereuter, hozzátéve, hogy örülne annak, ha a jövőben az amerikai–európai csúcstalálkozók évi rendszerességgel ismétlődnének.
Erre szükség is lesz, mert a felfogások különbözősége néhány területen valóban szembetűnő. Így például alig két nappal a reménykeltő csúcs előtt Bush még úgy vélte, hogy a genetikailag módosított élelmiszerekkel szembeni európai ellenállás hozzájárult az afrikai éhínséghez. Az ügy komoly, mert az gabonát termesztő amerikai farmerek szerint 300 millió dollárt veszítenek az EU öt évre szóló importtilalma miatt. Az európaiak azonban tagadják, hogy felfogásuk gátolná az afrikaiakat abban, hogy amerikai gabonát vásároljanak. Monica Frassoni, a EU-parlament zöld–szabad demokrata frakciójának elnöke szerint a génkezelt élelmiszer nem fogja megoldani az éhező afrikai országok problémáit, viszont függővé teszi őket a nagy amerikai társaságoktól.
Az Európa és Amerikai közötti jobb megértést szolgálta a belga kormánynak az a múlt hét végi intézkedése, amely enyhítette a háborús bűnökre vonatkozó belga törvényt. A törvény szerint a belga bíróságoknál bárki vádat emelhet olyan háborús bűnök miatt, amelyeket bárhol a világon elkövettek. E törvény, amely alapján Bush elnököt, Colin Powellt és Tony Blairt is törvényszéki felelősségre lehet vonni az iraki háború miatt, igencsak felmérgesítette az amerikaiakat és azzal fenyegetőztek, a Belgiumban lévő NATO-intézményeket olyan megértőbb új NATO-tagorszá-gokhoz helyezik át, mint Románia és Bulgária.
Történetesen az amerikaiaknak még 1789-ből egy ugyanilyen törvényük van (az úgynevezett Alien Tort Claims Act), amely lehetővé teszi, hogy a világ bármely állampolgára ellen bűnvádi eljárást kezdeményezzenek, aki megsérti a „nemzetek törvényét”, az emberi jogok korabeli megfelelőjét. E törvényt az utóbbi 20 évben újraélesztették, és ennek alapján 2000-ben New Yorkban bűnvádi eljárást kezdeményeztek a korábbi kínai miniszterelnök, Li Peng ellen az 1989-es Tiananmen téri tüntetések véres elfojtásáért. Ugyanezen törvény alapján egy manhattani bíróság elrendelte, hogy a korábbi szerb katonai vezető Radovan Karadzsics fizessen 747 millió dollárt a katonái által 1992-ben a boszniai háborúban elkövetett kegyetlenkedésekért. Persze igen nagy különbség van Li Peng, Radovan Karadzsics és George W. Bush vagy Colin Powell között. Amíg ugyanis szinte általánosan elfogadott, hogy a kínai vezető bűnvádi eljárás elé idézhető, az amerikai vezetőket háborús bűnökkel vádolni nyilvánvaló politikai provokáció.