Hármas után kettes

A Citroën alaposan kiaknázza a C3 padlólemezében rejlő lehetőségeket. A C3 és a Pluriel bemutatása után megérkezett a C2, amely rövidebb ugyan az előbbi modelleknél, de műszakilag rokon velük. A Citroën nem is rejti véka alá szándékait a C2-vel: a városi mini csupán négyüléses.

Bár a C2 összetéveszthetetlenül Citroën, kicsit mégis más, mint a francia gyár által az utóbbi években piacra dobott modellek. Míg például a C5, a C3 és a Pluriel kifejezetten nőies stílusú, hangsúlyozottan barátságos formatervű autók, addig a C2 igazi méregzsáknak tűnik. Ezt a benyomást keltik az egyelőre csak statikus bemutatón porondra állított modell mélyre húzott lökhárítói, az autó hosszához képest hatalmas tengelytávja és rövid túlnyúlásai, valamint az, hogy a C2-t csak háromajtós változatban tervezi értékesíteni a Citroën.
A karakteres városi törpe – nyilván nem véletlen, hogy a 2003-as genfi autókiállításon is az autó sportváltozatát láthatta először a nagyközönség – már kapható lesz a piaci bevezetéskor tüzesebb VTR-kivitelben is. Az utastérben a fiatalos motívumok dominálnak: a narancsos, a kék, a zöld és a szürke színvilág nemcsak az üléshuzatokon, hanem az utasteret belülről borító műanyag elemeken is viszszaköszön. A kissé átlátszó, szintén színes váltókar pedig egyedi dizájnötlet a kis C2-ben. A kívülről formás, belül pedig vidám kisautó tervezői azért a praktikus részletekről sem feledkeztek meg – nem is tehették, hiszen ezért fizetik őket. A harmadik ajtó két részre osztott, alsó része külön lehajtható, így egyrészt megkönnyíti a pakolást, másrészt akár rá is lehet ülni, ha az ember lábbelit szeretne váltani. A hátsó két ülés egymástól teljesen függetlenül mozgatható: előre-hátra tologathatók, ledönthetők és összehajthatók, akár egy jól sikerült kombiban. Ennek köszönhetően a C2 beltere igazán sokoldalú, hiszen akár három utassal a fedélzeten is nagy csomagot lehet szállítani.
A C2 a C3 műszaki fődarabjait örökölte, s bár tengelytávja rövidebb, a franciák a sikeres C3 utazási kényelmét és dinamikáját ígérik a C2-höz is. Az alapmotorként kínált 1,1 literes gép 61 lóerős, a várhatóan népszerűbb 1,4-es masina pedig 75. A legerősebb benzinessel már nyilván jóval a 2,5 milliós fájdalomhatár fölött lesz a C2 ára, komoly érdeklődésre tarthat számot viszont a dízel. A PSA-konszern ebben a műfajban amúgy is az élen van már évek óta, így nem csoda, ha az 1,4 literes – és a benzinessel majdnem egyező teljesítményű, ám sokkal nyomatékosabb és annál jelentős mértékben csekélyebb fogyasztású – HDI-erőforrás lesz várhatóan a C2 legharmonikusabb motorja.
Ami különösen naggyá teszi a miniautót, az a várhatóan bőséges felszereltség. A Citroën évek óta szinte hiánytalanul telepakolja autóit az aktív és a passzív biztonság kellékeivel, s ez a terv a C2-vel is. Nem hiányzik majd a szérialistáról az ABS, a menetstabilizáló elektronika, és a vészfékasszisztens sem. Az elektromos kormányszervo a motor fordulatszámától függően változtatja a rásegítés mértékét – azaz parkoláskor könnyen forgatható a volán, míg nagyobb tempónál a biztonság érdekében nehezebb. Műszaki érdekesség még a két nagyobb benzinmotorhoz kínált robotizált manuális sebességváltó, amely egy szerkezetben kínálja a kézi és az automatikus váltás lehetőségét.