Helyben jár, sodródik a magyar gazdaság a kormányváltás óta eltelt időszakban: az állam aktív szereplőből passzív szemlélődővé vált – állapította meg tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetőhelyettese, volt pénzügyminiszter.
A politikus aggasztónak tartja a makromutatók alakulását: figyelmeztetett arra, hogy az államháztartási hiány növekszik, az államadósság húsz százalékkal bővült tíz hónap alatt, a gazdasági növekedés megtorpant – idén az első negyedévben hatéves mélypontra, 2,7 százalékra esett vissza –, egy év alatt harmincezerrel nőtt a munkanélküliek száma, és drasztikusan romlottak a külső egyensúlyi mutatók. Varga idézte a svájci IMD kutatóintézet idei elemzésének eredményét is: eszerint versenyképesség tekintetében Magyarország a húszmilliónál kevesebb lakosú országok rangsorában a tavalyi 18. helyről a 23.-ra csúszott vissza.
*
A volt pénzügyminiszter sokatmondó adatnak tartja, hogy hoszszú idő után először ismét több működő tőke hagyja el az országot, mint amennyi ide érkezik: a politikus szerint ez részben azzal magyarázható, hogy az itthoni bürokrácia és a korrupció a tőkebeáramlás útjában áll. Varga ezzel kapcsolatban utalt a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfőn megjelent írására, amely szerint Magyarországon „hanyagság, illetve az állami szervek alkalmatlansága figyelhető meg, és a szándékos zaklatás sem zárható ki”. A politikus idézte a bajor gazdasági minisztert is, aki arra figyelmeztetett: más országok hatóságaiban sokkal inkább meg lehet bízni a külföldi befektetőknek.
Varga Mihály keményen bírálta a kormányt, mert – a választási programban megfogalmazott ígéretek ellenére – leépítette a Széchenyi-tervet, az infrastrukturális fejlesztések lefékeződtek, és megnyirbálták a jól működő lakástámogatási rendszert.
A pénzügyi tárca új vezetése tevékenységének első évében a beígért adócsökkentéssel szemben áfakörbe sorolt egyes, addig oda nem tartozó tevékenységi köröket, emellett emelkedett a helyi adók és az illetékek mértéke is. Az eva bevezetése a politikus szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: az új átalányadót a kilátásba helyezett egymillió vállalkozóval szemben mindössze hetvenezren vették igénybe. A választások óta eltelt időszakban megbomlott a monetáris és költségvetési politika közötti összhang, növekszik a folyó fizetési mérleg hiánya és az államháztartási deficit.
A politikus kemény kritikával illette a gazdasági tárca eddigi tevékenységét. Varga szerint az autópálya-építés leállt: annak ellenére, hogy a polgári kormány kész terveket hagyott utódjára, a gazdasági tárca az elmúlt év során hat-nyolc különböző elképzeléssel állt a közvélemény elé. A legutóbb, februárban elfogadott változat szerint 2007-ig 326 kilométernyi autópálya és 94 kilométernyi autóút készül el, ami Varga szerint a választási ígéretek évenkénti feleződését jelenti. (A kormányprogram 800 kilométernyi autópálya építését helyezte kilátásba, a legutóbbi előirányzat viszont összesen 420 kilométerről szól.) Az autópálya-építésekkel kapcsolatban a volt pénzügyminiszter hiányolta az átláthatóságot is: emlékeztetett rá, hogy a magyar pályázót kizárták a tenderből, illetve a külföldi cégek kartellbe tömörülésére utaló jelek is megfigyelhetők. Az idei költségvetésben az infrastruktúra-fejlesztés nem szerepel kiemelkedő helyen: 2003-ban autópálya- és elkerülőút-építésre mindössze 79,4 milliárd forint jut, emellett egy kilométernyi új szakaszt sem adnak át.
Varga Mihály szerint maga a kormányzat is kevés esélyt lát a magyar gazdaság fellendülésére: a képviselő idézte László Csaba pénzügyminisztert, aki szerint az exportfüggőség miatt a hazai növekedési ütem mindössze 1,5 százalékponttal haladhatja meg a német bővülés ütemét. Ezt a logikát követve – a 0,75 százalékra várt német bővülést figyelembe véve – idén a magyar gazdaság 2,25 százalékos növekedésével számolhatunk, ami jóval szerényebb a négy százalékban megjelölt kormányzati tervnél – mutatott rá Varga Mihály.
A Pénzügyminisztérium tegnap közölt, előzetes adatai szerint az államháztartás májusi egyenlege a vártnál jóval kedvezőbben, 8,3 milliárd forintos hiánnyal zárt: ám az első öt havi hiány így is közelíti az egész évre tervezett deficit felét.
Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélkül számított – hiánya május végéig 408,7 milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 49,1 százalékát teszi ki. A PM adatai szerint az államháztartás bevételei május végéig az előirányzat 40,4 százalékára teljesültek, a jóváhagyott kiadásoknak pedig 41,2 százalékát költötték el. Májusban az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 22,7 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege pedig 33,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 2,3 milliárd forintos többletet mutatott.
Tőkekivonás miatt gyengélkedik a forint?
Az utóbbi napokban megfigyelhető forintgyengülés tartós is maradhat, mivel a külföldiek érezhetően szabadulni akarnak magyarországi befektetéseiktől – írta piaci megfigyelőkre hivatkozva az MTI-Eco. Egyes vélekedések szerint Magyarországról nem várnak a piacot kedvezően befolyásoló híreket a külföldiek, és új befektetési terepet keresnek. Az MTI-nek nyilatkozó londoni befektetési elemzők szerint a vártnál hamarabb kamatot emelhet a Magyar Nemzeti Bank, ha a forint gyengüléséről kiderül, hogy nem egyszeri jelenség, hanem tartósnak bizonyul. Tegnap is ideges árfolyammozgás és nagy forgalom jellemezte a bankközi devizapiac kereskedését. A forint legmélyebb pontja 6,92 százalék volt a sáv erős oldalán, legerősebb pontja 8,29 százalékon volt. A külföldi befektetők továbbra is eladták a forintot, mert kedvezőtlen májusi államháztartási adatokra számítottak. A bankközi pénzpiacon tegnap fél négykor 8,14 százalékon állt a forint a sáv erős oldalán, egy bázisponttal erősebben, mint egy nappal korábban.
Volodimir Zelenszkij
Zelenszkij elárulta, hogy az Egyesült Államok mit ajánlott
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!