Káros és előnytelen a reptér eladása

A Ferihegyi repülőtér privatizációját követően jelentősen növekedhet a légikikötő forgalma. Az új befektetők elsősorban a profitszerzésre törekednek, a repülőgépek számának emelkedésével azonban a környezeti ártalmak is növekednek. Az Európai Unió illetékesei folyamatosan figyelemmel kísérik a repülőtéri privatizációkat, ám Brüsszelnek az erős gazdasági lobbikkal szemben kicsi a mozgástere.

Hamarosan, a tervek szerint jövőre sor kerül a Budapest Ferihegy nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. privatizációjára. A jelenleg is több milliárd forintos nyereséget termelő társaság új, vélhetőleg külföldi befektetők kezébe kerül, akiknek elsősorban a profit további növelése a legfőbb céljuk. A beruházások révén főként az áruforgalom emelkedik a Ferihegyi repülőtéren, ami annyit jelent, hogy a jelenleginél lényegesen több gép veszi majd igénybe a légikikötőt. A légi járművek által keltett zajártalom, illetve a jelentős károsanyag-kibocsátás jelentős környezeti károkat okoz, a negatív következmények elsősorban a helyi lakosságot sújtják. Az európai városokban egyre nehezebb elfogadtatni a lakossággal a légi közlekedést, a helyiek helyzete tovább romlik, ha az állam hatásköréből kikerül a repülőtér irányítása.

Az Európai Unió fokozottan figyelemmel kíséri az utóbbi években „divatba jött” repülőtér-privatizációkat, pontosan abból a megfontolásból, hogy a gazdasági érdekek ne tegyék tönkre az élhető környezetet. A valóságban azonban az EU hatóságainak – vélhetőleg ez így marad hazánk csatlakozása után is – nagyon kicsi a mozgástere, amit a gazdasági lobbik ki is használnak. Az EU alapelvei szerint különös figyelmet kell szentelni annak, hogy a repülőtéri költségek összhangban legyenek a szolgáltatásokkal. Emiatt az Európai Bizottság már régóta javasolja a repülőtéri illetékek megállapításának elveit lefektető keretszabályozás megalkotását. Ha az iparág növekedése folytatódik – eltekintve az időszakos megingásoktól, amik például az iraki háború kedvezőtlen hatásaiból adódnak –, elkerülhetetlenek a további intézkedések a zajártalom és a károsanyag-kibocsátás csökkentése céljából. A közösség konkrét lépést tett azért, hogy kitiltsák a tompított zajú repülőgépeket Európából, ami ellen elsősorban az USA tiltakozott.
Az EU-ban napirendre került továbbá a kerozin árának megadóztatása, jelenleg ugyanis a repülőgép-üzemanyagot nem terhelik adók. Erre leginkább a közlekedési alágazatokon belüli esélyegyenlőség megteremtése miatt van szükség, ugyanis ez lenne az egyik módja annak, hogy a megrendelők az alternatív, környezetbarát megoldások között választhassanak.